2022. május másodikán megalakult Magyarország új országgyűlése, miután az április harmadikai országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmet aratott, és 135 mandátumot szerzett. Az Egységben Magyarországért 57, a Mi Hazánk 6 mandátumot kapott. Ilyenkor mindenkit foglalkoztat, kik ülnek a parlamenti patkóban, mit lehet tudni róluk, mire számíthatunk tőlük az elkövetkező négy évben.
Elemzésünkben megvizsgáljuk az új országgyűlést, és összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni a képviselőkről, és hogy hogyan változott összetételük az előző választáshoz képest. Az elemzésben – többek között – a képviselők életkorával, a férfiak és nők arányával, iskolai végzettségükkel, parlamentben töltött éveikkel (vagy akár évtizedeikkel), továbbá az új képviselők létszámával foglalkozunk.
Az adatokból jól kirajzolódnak a magyar országgyűlés sajátosságai, és láthatók a pártok és frakciók közötti, olykor kifejezetten éles különbségek is.
Az átlag Fideszes képviselő 55 év körüli férfi, 14 éve tagja a parlamentnek. Az átlag ellenzéki képviselő 45 éves, és átlagosan egy ciklust töltött eddig az országgyűlésben. Az átlag Mi Hazánk képviselő 42 éves, és 5 éve tagja az országgyűlésnek. Az ellenzéki képviselők alacsonyabb átlagéletkorához jelentősen hozzájárul az újonnan parlamentbe kerülő Momentum, mivel a párt frakciójában számos fiatal képviselő ül. 33 éves átlagéletkorral ez a legfiatalabb képviselőcsoport.
A nők aránya alacsony a Fidesz-KDNP frakcióban, a képviselők mindössze 10%-a nő. Bár az ellenzéki összefogásban a nők aránya ennek több, mint kétszerese, még így is csak 23%-ról beszélhetünk. A parlamentben összességében 14% a nők aránya, ami 1 százalékponttal több, mint 2018-ban. Tekintve, hogy a magyar társadalom több, mint 50 százaléka nő, kijelenthető, hogy a magyar nők jelentősen alul reprezentáltak a törvényhozásban. Viszonyításképpen érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a nők parlamenti részvétele az Unióban, ahol átlagosan 33 százalék a női képviselők aránya. Figyelemreméltó, hogy több nem EU-tagország – például Törökország is – megelőz minket ebben a tekintetben.
Látható, hogy a Fidesz-KDNP frakció összetétele 2010 óta jelentősen bebetonozódott. A Fidesz-KDNP képviselőinek 69 százaléka már legalább 2010 óta tagja a parlamentnek. Ezzel szemben mindössze 11 ellenzéki képviselő van, aki már 2010-ben is tagja volt az országgyűlésnek, ők ennek a csoportnak a 19%-át jelentik. Az ellenzéki összefogáshoz képest jelentősen alacsonyabb a Fidesz-KDNP-ben az új képviselők aránya, 37 százalékuk pedig már legalább húsz éve „parlamenti fizetésből él”.
Az ellenzék estében a képviselők fele lecserélődött az előző ciklus óta, ennek egyik oka, hogy az előválasztás új jelölteket hozott helyzetbe, majd juttatott mandátumhoz. Erről tanúskodik ebben a csoportban a parlamentben töltött évek átlagának csökkenése is.
Ellentétes trendek figyelhetők meg tehát a két nagy tábor között. Míg a Fidesz-KDNP képviselők ciklusról ciklusra egyre jobban beágyazódnak a parlamentbe, addig az elmúlt 12 alatt csaknem teljes ellenzékváltás ment végbe az országgyűlésben. Az ellenzéki oldalon mostanra csak néhány vezető politikus maradt, akik 2010 előtt is részt vettek a Parlament munkájában.
A teljes elemzés ITT érhető el.
A Republikon működését 2018-24 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.