"A választók többsége szerint Magyarország szövetségese a Nyugat, nem pedig a Kelet, és 63 százalék szerint Magyarországnak akkor is kötelessége segíteni ukrán szomszédjain, ha ez országunk számára negatív gazdasági következményekkel járhat" - emeli ki a Republikon márciusi közvélemény-kutatását elsőként közlő telex.hu.
A kutatás legfontosabb megállapításai
Márciusban továbbra is nagyon szoros a verseny az Egységben Magyarországért és a Fidesz-KDNP között, a különbség hibahatáron belüli. A teljes népesség körében 41 százalék a Fidesz-KDNP, és 39 százalék az egységes ellenzék támogatottsága. Minimális mértékben, 1 százalékponttal nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, az Egységben Magyarországért támogatottsága változatlan.
A bizonytalanok aránya változatlanul 16 százalék.
A pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz-KDNP és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága, tehát itt is 1 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatottsága február óta, míg az ellenzéki összefogás támogatottsága nem változott.
Nagyon szorosnak ígérkezik a választási verseny. A két tábor közötti különbség hibahatáron belül mozog. Ahogyan korábban is írtuk, a választás nagy válószínűséggel az utolsó pillanatban fog eldőlni.
Azon múlik a pártszövetségek szereplése, hogy melyik oldal tudja a saját szavazótáborát hatékonyabban mozgósítani, és a bizonytalanokat megszólítani.
Jelenleg két lista éri el a parlamenti küszöböt, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért listája. A pillanatnyi állás szerint a Mi Hazánk és az MKKP nem jutna be a parlamentbe.
Márciusban a szokásos pártpreferencia mellett további három, külpolitikai attitűdökkel kapcsolatos kérdést is vizsgáltunk.
A válaszadók 46 százaléka szerint be kell vezetni Magyarországon az eurót, 31 százalék szerint erre nincs szükség. A Fidesz szavazók többsége nem szeretne eurót, az ellenzéki szavazók négyötöde, 79 százaléka bevezetné azt.
A válaszadók 57 százaléka szerint Magyarország szövetségesei nyugaton vannak, nem keleten; az utóbbival mindössze a válaszadók 16 százaléka nem ért egyet. A Fidesz szavazók nehezen foglalnak állást ebben a kérdésben, de közöttük is többen vannak azok, akik szerint Magyarország szövetségesei nyugaton vannak.
A válaszadók közel kétharmada, 63 százaléka szerint Magyarországnak akkor is kötelessége segíteni ukrán szomszédjain, ha ez országunk számára negatív gazdasági következményekkel járhat. Mindössze 19 százalék ellenezne ilyen segítségnyújtást. A Fidesz-KDNP szavazók több mint fele támogatná a segítségnyújtást.
A magyar társadalom általánosságban ideológiai alapon megosztott a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban is, a válaszokból kirajzolódik a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért szavazók közötti ellentét.
A biztos pártszavazókat kevésbé tudja befolyásolni a háború körülötti vita, az pedig kérdéses, hogy a bizonytalanok hogyan értékelik a helyzetet.
A bizonytalanok általánosságban ezekkel az ügyekkel kapcsolatban is nehezen foglalnak állást, de valamivel többen vannak azok a bizonytalanok, akik az ellenzéki állásponttal értenek egyet.
A közvélemény, bár többnyire megoszlik, általánosságban az ellenzéki pártok álláspontjának irányába húz. Ez részben azzal is magyarázható, hogy láthatóan a Fidesz szavazók nehezebben nyilvánítanak véleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, az ellenzéki szavazók pedig egységesebbek és tudatosabbak külpolitikai attitűdök terén.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült március 16-18. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
A kutatási prezentáció letöltése
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.