"Hiába az EU és Brüsszel elleni retorika, a kormánypárti szavazók is EU-pártiak, bevezetnék az eurót, és még a jogállamisági mechanizmussal is egyetértenek" – emeli ki a Magyar Narancs az Intézet legfrissebb elemzéséből.
Magyarország európai integrációja a rendszerváltás óta kormányokon átívelő, széles konszenzust élvező politikai cél volt. Bár az EU tagsággal kapcsolatos hivatalos kormányzati álláspont 2010 után sem változott, azonban a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”. A Fidesz-KDNP kormányzása alatt az EU hazai értelmezése is megváltozott. Míg korábban, a 2004-es csatlakozást megelőzően a jobboldali kormányalakításig egy külső szakpolitikai szabályozóként, jogállami elvárások halmazaként és a nyugatos modernizáció eszközeként jelent meg a magyar politikában, később egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között. A jobboldal továbbá gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség. Az ellenzéki pártok – közülük is elsősorban a Demokratikus Koalíció és a Momentum – ugyanakkor hitet tesznek a mélyebb európai integráció mellett.
A Republikon Intézet legújabb elemzésben azt vizsgálja, hogy a választói vélemények milyen mértékben tükrözik az Orbán-kormány és az ellenzék közötti nézetkülönbséget az európai integrációt illetően. A válaszokat a szerint vizsgáltuk meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37%) vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40%), vagy egyéb listára (1%) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22%).
A kutatás nem, kor, településtípus, végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív, 5000 fős minta alapján, személyes megkérdezéssel készítette a Závecz Research 2021. január 8. és február 4. között.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.