A fiatalok politika preferenciái, részvétele, az általuk megfogalmazott vélemények gyakran kitüntetett figyelmet kapnak összevetve az idősebb korosztályokra vonatkozó hasonló adatokhoz képest. Ennek oka, hogy a fiatalok jelzik előre, hogy milyen társadalmi környezethez, véleményklímához kell igazodniuk a versengő politikai pártoknak. Noha egyes, a fiatal élethelyzethez kapcsolódó attitűdök, magatartásminták változhatnak, a politikai szocializáció legfontosabb időszaka a fiatal kor, amely így hatással van a későbbi választói magatartásra is. A fiatalokhoz továbbá olyan képzettársítások is kapcsolódnak, mint az erkölcsi romlatlanság, az újdonság ígérete, az újrakezdés lehetősége. Nem véletlen, hogy az új politikai formációk – amennyibe a fiatalabb korosztályból kerülnek ki vezetőik, kezdeményezőik – előszeretettel hivatkoznak a generációs érdemükre. A magyar politikára továbbá jellemző a generációs tudat is, gyakran előfordul, hogy egyes politikai pártok szerepüket abban is látják, hogy generációjuk politikai térfoglalását valósítsák meg.
A Republikon Intézet fiatalokról szóló elemzésében azt vizsgáltuk meg, hogy mi jellemző a 18-29 éves korosztályra politikai véleményük, ideológiai önbesorolásuk, választási részvételi hajlandóságuk és médiafogyasztási szokásaik tekintetében. Minden esetben a teljes népességgel hasonlítottuk össze a fiatal korosztályt.
A kutatás nem, kor, településtípus, végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív, 5000 fős minta alapján, személyes megkérdezéssel készült 2021. január 8. és február 4. között. A felmérést a Závecz Research készítette.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.