A Republikon Intézet szeptemberi kutatásában[1] azt vizsgálta, hogy hogyan ítélik meg a járvány első hullámának kezelését Szlovéniában és Magyarországon, hogy hogyan gondolkodik a két ország lakossága szabadságjogaik alakulásáról a koronavírus-járvány alatt, és hogy hogyan látják az Európai Unió szerepét a pandémia elleni küzdelemben.
A helyzet szeptember óta sokat romlott: mindkét országban terjed a járvány és komoly korlátozásokat vezettek be. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az elemzésben leírt következtetések most, november végén, december elején is sok fontos és értékes információval szolgálnak mind a hazai, mind a szlovéniai folyamatok megértéséhez.
A kutatás legfontosabb megállapításai
• Szlovénia és Magyarország lakossága egyaránt kritikusan áll országuk politikai helyzetéhez, és kormányuk járvány elleni stratégiájához: a magyar válaszadók körében egyértelműen kisebbségben vannak azok, akik elégedettek a kormány elmúlt hónapokban e téren végzett munkájával.
• A koronavírus elleni védekezésben a szlovénok legnagyobb arányban az egyéni felelősségvállalást, a magyarok pedig az orvosok szerepét tartják fontosnak. Az intézkedéseket tekintve a szlovén válaszadók közül legtöbben a rendezvényeken résztvevők számának korlátozását, míg a magyarok a maszkviselést jelölték meg a járvánnyal szembeni lényeges lépésként.
• A Szlovéniában élők jellemzően úgy látják, hogy a vírushelyzet alatt rosszabb lett az emberi jogok helyzete, a magyar válaszadók kevésbé pesszimisták ezen a téren.
• A vírushelyzetben a magyar válaszadók megengedőbbek az EU-n belüli határok lezárásával kapcsolatban, a szlovénok fele viszont ragaszkodik az EU-n belüli szabad mozgáshoz.
• Mindkét ország lakossága fontosnak tartja az európai uniós szintű védekezést is, emellett azt is támogatják, hogy az EU fellépjen a hatalmával visszaélő nemzeti kormányokkal szemben.
A tanulmány az Európai Liberális Fórum (ELF) támogatásával készült.
[1] A szlovéniai kutatás 1043 fő online megkérdezésével készült 2020. szeptember 17-21. között. A kutatás nem, kor és régiók szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára.
A magyarországi kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2020. szeptember 19-25. között. A kutatás kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára.