A koronavírus járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság kezelésére a kormány és az ellenzék két, egymástól gyökeresen különböző választ adott. Az ellenzéki pártok elsősorban a munkavállalókat, munkájukat elvesztőket támogatnák bértámogatással, az álláskeresési járadék meghosszabbításával, a lakhatási támogatással, a rezsiköltségek egy részének átvállalásával vagy közvetlen minimál-, ill. alapjövedelem biztosításával. A kormány gazdasági mentőcsomagjában is szerepel bértámogatás, ugyanakkor az intézkedések nagy része a munkáltatók terheit csökkenti, így elsősorban az ország versenyképességét tartja szem előtt.
Az alábbi elemzésben a két eltérő válságkezelési koncepcióhoz kapcsolódó társadalmi véleményeket vizsgáltuk meg.[1] Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely társadalmi csoportok támogatják a versenyképesség erősítését, és melyek a szociális kiadások növelését. Az adatfelvételre 2020 januárjában került sor, tehát a koronavírus megjelenése előtt, ugyanakkor a társadalmi attitűdök rövid idő alatt nem, csak fokozatosan változnak. Az adatbázisban két olyan kérdéspár volt, amelyek megfeleltethetőek a két eltérő válságkezelési koncepciónak. Ezek a következők: 1. Az államnak többet kellene költenie szociális kiadásokra, még akkor is, ha ehhez emelni kell az adók mértékét. / Az adókat csökkenteni kell, még akkor is, ha így kevesebb jut szociális kiadásokra. 2. Magyarországon be kellene vezetni az alapjövedelmet. / Nincs szükség alapjövedelemre, mindenki dolgozzon meg a pénzéért. A válaszadók egy négyfokozatú skála segítségével fejezhették ki, hogy melyik véleménnyel értenek egyet. Az eredmények átláthatósága érdekében a négyből két kategóriát hoztunk létre.
A legfontosabb következtetések:
• A magyar társadalom döntő többsége a kormány válságkezelési politikájával ellentétben növelné a szociális kiadásokat még adóemelés árán is, továbbá támogatja az alapjövedelmet.
• Leginkább a falun, községben lakók támogatják a szociális kiadások növelését, őket a fővárosiak követik. A gazdaságpolitika tekintetében tehát nem érvényesül a gyakran említett politikai ellentét a főváros és a falusi Magyarország között.
• Nem meglepő módon a rosszabb anyagi helyzetben lévők értenek a leginkább egyet a szociális kiadások növelésével, ugyanakkor a legjobb helyzetben lévők körében megfigyelhető egy bizonyos mértékű szolidaritás, ez azonban nem jelenik meg az alapjövedelem kapcsán.
• Noha a Fidesz-KDNP szavazóinak háromnegyede is inkább a szociális kiadásokat növelné az adók csökkentése helyett, a kormánypárt mégsem tartotta kockázatosnak a válságkezelést a versenyképesség fenntartására és a munkaadók támogatására alapozni.
• Az ellenzéki pártok közül a DK és azt követően a Párbeszéd szavazói támogatják a leginkább az alapjövedelem bevezetését, míg legkevésbé a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsai.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
[1] Az elemzés alapjául szolgáló kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készítette 2000 fő személyes megkérdezésével. A kutatás nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentatív Magyarország felnőtt népességére. Az adatfelvételre 2020 januárjában került sor.