Az utóbbi hetekben több kormánypárti politikus is olyan kijelentéseket tett női politikusokkal kapcsolatban, amelyek szélesebb körű felháborodást váltottak ki az ellenzéki nyilvánosságban. A személyeskedés mellett a kormánypárti többség a KDNP indítványára nyilatkozatban utasította el a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Nyilatkozatot. A megszólalások és a politikai nyilatkozatok aktuálissá tették a nőket érő erőszak és a nők közéleti szerepvállalásának kérdését. A nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak témája ugyanakkor nem először fogalmazódik meg a Fidesszel kapcsolatban. Emlékezetes, hogy Balogh József János országgyűlési képviselő és polgármester 2013-ban súlyosan bántalmazta élettársát, majd azzal védekezett, hogy a nő vak komondorukban esett el és úgy sérült meg. Balogh József Jánost az ügy miatt a Fidesz kizárta tagjai közül. 2012-ben Varga István fideszes parlamenti képviselő egy felszólalásában kifejtette, hogy a családon belüli erőszak megelőzésének eszköze, ha a nők az emancipáció helyett a gyerekszüléssel foglalkoznak. A családon belüli erőszak elleni tüntetési kampány 2012-ben azonban még sikert tudott elérni a magát családbarátként azonosító jobboldali kormánnyal szemben, a későbbi tüntetések az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért azonban már nem hoztak eredményt.
A téma mélyebb megértése érdekében a Republikon Intézet elemzésében a női választók részvételi szokásait, politikai attitűdjeiket és pártpreferenciájukat vizsgáljuk meg. Célunk annak tanulmányozása, hogy melyek az uralkodó női szerepfelfogások, milyen részvételi hajlandóság jellemzi a nőket, és milyenek a politikai preferenciáik. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készítette 2000 fő személyes megkérdezésével. A kutatás nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentatív Magyarország felnőtt népességére. Az adatfelvételre 2020 januárjában került sor. Az elemzés elkészítéséhez a KSH és a European Social Survey adatait is felhasználtuk. A kutatás során az országgyűlési frakcióval és európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok szavazóit vizsgáltuk.
- A választási részvételi hajlandóságban nem mérhető eltérés nők és férfiak között, azonban a választáson túli részvétel tekintetében aktívabbnak mutatkoznak a férfiak, akik minden korosztályban jobban érdeklődnek a politika iránt.
- Mind a nők, mind a férfiak baloldali véleményt képviselnek a társadalmi újraelosztás, valamint zöld álláspontot a klímaváltozás tekintetében.
- A magyar társadalom a gyereknevelésben konzervatívabb, mint a női és férfi munkavállalás kapcsán. Ez utóbbi tekintetében azonban az anyagi biztonság fontosabb szempont lehet mint az egyéni kiteljesedés.
- Míg az attitűdök tekintetében nincsen számottevő különbség nők és férfiak között, addig az ideológiai értékválasztások esetében igen. A nőkre jellemzőbb a kevésbé politikus, így a vallásos, a hagyománytisztelő, valamint a környezetvédő ideológiai elköteleződés, míg a férfiaknál az „erős nemzeti érzelmű” kiemelkedő világnézeti kategória.
- A női szavazók felülreprezentáltsága a Párbeszéd esetében kiugró, 22 százalék, amelyet az LMP követ 9 százalékkal. Esetükben tehát a szavazóik között ennyi százalékkal több nő van, mint az összes szavazó között.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.