Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége szavazatokat hozott az MSZP-nek, a DK listás szavazatait pedig a párt sok egyéni jelöltje húzta fel a fővárosban – derül ki a Republikon elemzéséből, amelyet az Intézet a 2018-as parlamenti választások eredményei alapján készített. A Momentum és az LMP is erősebb a fővárosban, mint országosan, a Jobbik azonban a néppártosodás ellenére is gyenge Budapesten.
A rendszerváltás utáni tendenciának megfelelően a baloldali, liberális pártok a 2018-as országgyűlési választáson is az átlagosnál jobban, míg a jobboldali pártok az átlagosnál rosszabbul szerepeltek Budapesten.
A legtöbb listás szavazatot ugyan Budapesten is a Fidesz-KDNP listája kapta, ám miközben a Fidesz-KDNP országosan a listás szavazatok 47 százalékát tudhatja magáénak, addig Budapesten csak 38 százalékos eredményt értek el. A Fidesz-KDNP a kormánypártok számára hagyományosan erős belvárosban és Buda hegyvidéki részén szerepelt a legjobban, de gyenge eredményt ért el a XIII. kerületben a IV., a XIII. és a XIV. kerületben is.
Az ellenzéki pártok listái közül Budapesten az MSZP-Párbeszéd lista kapta a legtöbb szavazatot (18 százalék), a pártszövetség fővárosi eredménye tehát lényegesen jobb, mint az országos. A pártszövetség a hagyományosan baloldali XIII. kerületben az átlagosnál jóval sikeresebben szerepelt, a legjobb eredményt viszont Zuglóban érte el. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt egyben a XIV. kerület polgármestere.
A Demokratikus Koalíció a XV., a IV. és a VI. kerületben szerepelt a legeredményesebben; ezek olyan kerületek, ahol a megállapodások értelmében Gyurcsány Ferenc pártja állíthatott egyéni jelöltet. A DK eredményei is azt igazolják, hogy a pártok listás eredményét nagymértékben befolyásolta, hogy az adott választókerületben volt-e egyéni jelöltje a pártnak vagy sem.
Az LMP-re és a Momentumra is jellemző, hogy leginkább a főváros belső kerületeiben rendelkeznek magasabb támogatottsággal, a külső kerületekben viszont az átlagosnál gyengébben szerepeltek. Érdekesség, hogy mindkét párt a Fidesz számára hagyományosan erős I., V. és a XII. kerületben volt a legsikeresebb, a legrosszabb eredményt pedig a XXIII. és a XXI. kerületben érték el.
A néppártosodás ellenére a Jobbik továbbra is gyenge a fővárosban: 13 százalékos fővárosi eredménye jóval elmarad az országosan elért 20 százaléktól. A Jobbik egyértelműen a dél-pesti (a XXIII., a XXI., a XX. és a XVIII.) kerületekben a legerősebb, ugyanakkor a Fidesznek kedvező területeken érte el a legrosszabb eredményt: a XII., a II., az I. és az V. kerületben a listás szavazatok 10 százalékát sem szerezték meg.
Összességében megállapítható, hogy bár a baloldali ellenzéki szavazók többségét minden kerületben a „régi” baloldali pártok, tehát az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt szavazói adják, az „új” baloldali ellenzék (LMP, Momentum) a budai polgári és a belvárosi kerületekben komoly erőt képvisel. Az I., az V., valamint a XII. kerületben csak 2-3 százalékkal magasabb a „régi” baloldali ellenzék támogatottsága, mint az LMP és a Momentum együttes támogatottsága.
A kutatás ábrái:
