Eredmények
A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.
Az általunk becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.
Az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. Mandátumbecslésünk szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre. A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben. A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét.
Az alábbi táblázatban foglaljuk össze, hogy mely egyéni választókerületekben lehet ellenzéki győzelemre számítani. A táblázatban nem szereplő választókerületekben a Fidesz győzelme várható.
Módszertan
Mandátumbecslésünk alapja a Republikon Intézet pártok támogatottságára vonatkozó szakmai becslése. Mivel szinte teljes szakmai konszenzus van abban, hogy a közvélemény-kutatók felülmérik a Fidesz támogatottságát, valamint a kampányból is arra következtethetünk, hogy a Fidesz rosszabbul szerepel majd a választásokon, mint 2014-ben, a kutatások alapján elkészítettünk egy 65 százalék feletti részvétel esetén érvényes szakmai becslést a pártok támogatottságára. A szakmai becslés alapja természetesen a mért pártpreferencia, de kalkulálunk az egyes pártok alul-, illetve felülmérésével is, valamint a jelenleg még bizonytalan, de aktív szavazók preferenciáival is.
Ezek alapján a Republikon szakmai becslése a következő:
• Fidesz-KDNP: 41 százalék
• Jobbik: 21 százalék
• MSZP-P: 19 százalék
• LMP: 6 százalék
• DK: 6 százalék
• Momentum: 3 százalék
• Együtt: 2 százalék
Összességében azt mondhatjuk, hogy három biztos bejutónak tűnő párt, pártszövetség van: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, valamint az MSZP-Párbeszéd. A legmagasabb listás támogatottsággal rendelkező párt becslésünk szerint a Fidesz-KDNP lesz, a második legtámogatottabb párt a Jobbik, a harmadik az MSZP-Párbeszéd szövetség lesz.
Három párt esetén van nagyobb mértékű bizonytalanság a parlamentbe való bejutást illetően, ezek a DK, az LMP és a Momentum. A DK és az LMP esetén inkább a parlamenti jelenlétet, a Momentumnál annak hiányát véljük valószínűbbnek, de ez sokat változhat, e három párt helyzete egyaránt bizonytalan. Az említett három párt eredményének becslését különösen nehézzé teszi a kisebb támogatottság mellett jelentkező hibahatár, valamint a részvételi arány alakulása is komoly hatással lehet ezen pártok bejutási esélyére. A Momentum esetén a becslést különösen megnehezíti, hogy mivel még nem indult választásokon, kevés tudásunk van a párt felül-, vagy alulméréséről. Fontos lehet továbbá, hogy a párt leginkább fiatal, a politikából kiábrándult, eddig kevésbé aktív választókat próbál megszólítani, éppen ezért elképzelhető, hogy a jelenleg még pártválasztásukban vagy akár részvételükben bizonytalan szavazók körében a Momentum jelentősebb tartalékkal rendelkezik a kutatásokban mért támogatókhoz képest.
Ezen szakmai becslés alapján készítette a Republikon Intézet a mandátumbecslését[2], amely a listán és az egyéni választókerületekben elnyerhető parlamenti helyek[3] alakulását is igyekszik megbecsülni. A mandátumbecslés a szakmában bevett úgynevezett súlyozásos[4] módszerrel történik, tehát a kalkuláció mögött nem állnak választókerületi kutatások. A becslés abból indul ki, hogy a választókerületi támogatottság a jelölt pártjának országos támogatottsága és a választókerület demográfiai sajátosságai alapján modellezhető. Fontos látni tehát, hogy a választókerületi eredmények nem kutatásokon, hanem a pártok országos támogatottságán, valamint a választókerület jellegéről való tudásunkon alapulnak.
Az elemzés letöltése: ITT!
[1] Baloldal által támogatott
[2] Ahogy a pártok támogatottságára vonatkozó szakmai becslésnél, úgy a mandátumok várható eloszlására vonatkozó becslés érvényességénél is nagyon fontos szerepe van a részvételi aránynak. Jelen mandátumbecslésünk leginkább az általunk becsült, az átlagosnál valamivel magasabb, 65-70 százalékos részvétel mellett érvényes, de fontos tudni, hogy kiemelkedően magas, vagy váratlanul alacsony részvétel esetén egész más mandátumarányok állhatnak elő.
[3] A kampány során kiemelt szerepet kapott a taktikai szavazás népszerűsítése és több kutatás is azt mutatja, hogy a választók egy része akár pártszimpátiáját is félretéve a legesélyesebbnek tartott ellenzéki jelöltre készül szavazni az egyéni választókerületekben. Éppen ezért a mandátumbecslés során az egyéni kerületek eredményének becslésekor a taktikai átszavazást is figyelembevettük. Az átszavazási arányokat az elérhető kutatások alapján számítottuk. Ahol a Jobbik jelöltje az esélyes, ott feltételezhetjük, hogy a többi párt támogatóinak 30 százaléka átszavaz a Jobbik jelöltjére. Olyan, az MSZP-Párbeszéd jelöltek számára esélyes körzetekben, ahol kevesebb, mint 15 százalékkal vannak lemaradva a kormánypárti jelölttől, ott feltételezhetjük, hogy a Jobbik szavazóinak 30, az LMP, a Momentum, illetve az Együtt szavazóinak 50 százaléka szavaz át, olyan körzetekben ahol az MSZP-Párbeszéd jelöltje a legesélyesebb, de nagyobb a hátránya, 30 százalékos átszavazást vélelmezünk. Olyan, a DK jelöltjei számára esélyes körzetekben, ahol kevesebb, mint 15 százalékkal vannak lemaradva a kormánypárti jelölttől, ott feltételezhetjük, hogy a Jobbik szavazóinak 15, az LMP, a Momentum, illetve az Együtt szavazóinak 40 százaléka szavaz át, olyan körzetekben ahol a DK jelöltje a legesélyesebb, de nagyobb a hátránya, 15 százalékos átszavazást vélelmezünk. Az LMP számára esélyes körzetekben a Jobbik szavazóinak részéről 30, a többi ellenzéki párt szavazóinak részéről 50 százalékos átszavazást valószínűsítünk.
[4] Egy adott jelölt eredményének becsléséhez a jelölő párt országos támogatottságát súlyoztuk a párt területi támogatottságának megfelelően. Az egyéni kerületek súlyait az alábbiak alapján számoltuk:
• Fidesz: a párt 2014-es jelöltjeinek eredménye
• Jobbik: a párt 2014-es jelöltjeinek eredménye
• MSZP-P-DK: az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd-MLP jelöltek 2014-es eredménye
• LMP: a párt 2014-es jelöltjeinek eredménye
• Momentum: az LMP-vel megegyező súlyokkal számolunk
• Együtt: az LMP, valamint az MSZP-P-DK súlyok átlaga
Elérhető választókerületi kutatásokat, illetve a jelöltek személyét figyelembe véve, néhány indokolt esetben a fenti súlyokat korrigáltuk.