Esélyes jelöltek

Esélyes jelöltek

Rezümé

Bár az utóbbi hetekben a választásokkal kapcsolatos közbeszédet a visszalépések kérdése uralta, a Republikon Intézet számításai szerint nincs szükség átfogó visszalépési megállapodásokra a Fidesz kisebbségbe szorításához. Ez már csak azért is fontos, mert valószínű, hogy a legtöbb körzetben több ellenzéki jelölt is indul. Ilyen helyzetben a kulcs a választói tudatosság: az, hogy a szavazók tudják-e, hol kinek van esélye a Fidesz legyőzésére. Ha a választók akár csak kis része is átszavaz az esélyes jelöltre, a Fidesz az abszolút többséget jelentő 100 mandátum alá eshet. A Republikon Intézet 51 választókerületet rendezett sorba aszerint, a baloldal vagy a Jobbik jelöltje kerülhet-e közelebb a Fideszhez – vagy előzheti meg a kormányoldalt. E körzetek megnyerése már bőségesen elég az abszolút többség megakadályozásához. Az Intézet a támogatottsági adatokból és az egyes választókerületek 2014-es eredmények alapján képzett területi súlyaiból indult ki. Az elemzés kulcsa annak feltételezése, hogy a választók visszalépés nélkül is tudatosan átszavaznak az esélyesebb jelöltre, amit több kutatóintézet – például az IDEA Intézet vagy a Závecz Research – is mért.

Bevezetés

Március közepén a közvélemény-kutatási adatokból két dolog világosan kirajzolódik. Egyrészt, hogy a Fidesz támogatottsága a 2014-es értékek közelében lehet. Ez azonban nem feltétlenül teszi lehetővé a kormányoldal számára a 2014-es eredmények megismétlését – hiszen a választás részben az egyéni kerületekben dől el. Márpedig a kutatásokból – illetve a hódmezővásárhelyi időközi választási eredményből – az is látszik, hogy az ellenzéki választók nagyobb arányban lehetnek hajlandóak egymás jelöltjeire átszavazni, mint négy évvel ezelőtt. 

Ezen feltételezések alapján a politikusok, valamint az elemzők eddig leginkább a jelöltek visszalépésében keresték a megoldást. Ma azonban úgy tűnik, hogy visszalépésekre nem vagy csak kevés kerületben lehet számítani. A Jobbik elzárkózik az egyéni kerületi koordinációtól, az LMP pedig teljesíthetetlen feltételekhez – többek között a Jobbik visszalépéséhez – köti az együttműködésben való részvételét. A Fidesz legyőzése azonban visszalépések nélkül is elképzelhető.

Ha ugyanis a választók maguk felismerik az adott választókerületben esélyes jelöltet, és akár pártszimpátiájukat félretéve egyéniben átszavaznak erre a jelöltre, a Fidesz a 2014-esnél lényegesen több körzetben veszíthet. Ezen esélyes ellenzéki jelöltek megtalálásában nyújt segítséget a Republikon Intézet mostani elemzése, amelyben az egyéniben esélyes jelölteket azonosítjuk. Modellünk az egyéni választókerületi eredmények becsléséből[1] indul ki, amelyek alapján 51 olyan választókerület van, ahol az ellenzéknek reális esélye lehet legyőzni a Fideszt. E körzetek különböznek a szerint, hogy a baloldal vagy a Jobbik jelöltje indul-e nagyobb esélyekkel[2]. 

Az 51 körzetből 34 helyen a baloldal, 7 helyen a Jobbik az esélyesebb a Fidesz legyőzésére; 10 körzet esetén megítélésünk szerint nem meghatározható, hogy a baloldal vagy a Jobbik indul-e jobb helyzetből. A becslés alapja az a feltételezés, hogy a választók képessé válnak az esélyes jelöltek azonosítására, és ennek megfelelően akkor is átszavaznak e jelöltre, ha elsődlegesen preferált pártjuk jelöltje is állva marad.

A táblázatunkban ezért feltüntettük azt a szavazatarányt, ami átszavazások[3] alapján akár a mai országos támogatottsági adatok alapján elképzelhető. Érdemes hangsúlyozni: a táblázat nem kutatás, hanem becslés: a korábbi szavazatarányok és elképzelhető forgatókönyvek képezik alapját. Megítélésünk szerint e becslések mindazonáltal sokszor legalább annyira vagy jobban megbízhatók, mint a sokszor fontos politikai fejlemények előtt végzett megkérdezéseken alapuló kutatások.

Esélyes jelöltek

A Republikon Intézet számításai szerint – ahogy az a Közös Ország Mozgalom kutatásaiból is látszik – Budapesten minden választókerületben a baloldali jelölt esélyesebb, vidéken pedig 16 helyen a baloldali, 7 helyen a Jobbik jelöltje esélyesebb a Fidesz legyőzésére. 10 választókerületben a baloldali jelöltnek, valamint a Jobbik jelöltjének is van esélye legyőzni a kormánypárt jelöltjét, ezek mind vidéken találhatók,

Bár a közbeszédben sokszor megjelenő értelmezés szerint vidéken a Jobbik erősebb, mint a baloldal, ez az állítás legfeljebb a kistelepülésekre igaz egyértelműen. A vidéki kerületekben mért több baloldali körzet oka, hogy baloldali jelölteket támogató pártok – MSZP, Párbeszéd, DK, Liberálisok – támogatottsága országosan – kutatóintézetenként eltérő mértékben – meghaladja a Jobbik támogatottságát.

Összességében 34 olyan körzet van, ahol a baloldal lehet esélyes a mandátumszerzésre, ezek jelentős része Budapesten, illetve nagyvárosokban (például Szeged, Pécs, Szombathely) található. A lista elején olyan körzetek találhatóak, amelyekben a baloldal a négy évvel ezelőtti választáson is győzni tudott (például a 13. kerületi központú Budapest 07-es EVK vagy a Szeged egy részét lefedő Csongrád 01-es). A Közös Ország Mozgalom felmérései valamint a választókerületi súlyok alapján történő becslések azt mutatják, hogy a baloldali jelöltek közül egy esetet kivéve minden körzetben az MSZP-Párbeszéd-DK megállapodás által támogatott jelöltek a legesélyesebbek: az egy kivétel Szél Bernadett körzete, így az LMP átszavazások esetén – visszalépések nélkül – egy mandátumra számíthat. A baloldal által megnyerhető 34 körzetből a pártok közötti megállapodások értelmében 17-ben az MSZP-Párbeszéd szövetség állított jelöltet, 14-ben a Demokratikus Koalíció, 1 körzetben az LMP, két körzetben pedig a baloldali pártok által támogatott független jelölt indul.

A baloldal által megnyerhető körzetekhez képest más típus választókerületekben van esélye mandátumszerzésre a Jobbiknak: Vona Gábor pártja kisebb településekből álló, főként az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben lehet esélyes a Fidesz legyőzésére. Ilyen kerületek többek között a Heves megyében található gyöngyösi, valamint hatvani választókerületek és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Törökszentmiklós, illetve Jászberény központú körzetek.

A háromesélyes körzetek vegyes képet mutatnak abból a szempontból, hogy egy részük nagyvárosokban (például Miskolc, Nyíregyháza), egy részük viszont kisebb településeken található (például Kazincbarcika, Ózd). Közös viszont ezekben a kerületekben, hogy kevés kivételtől (például Nagykanizsa) eltekintve mind a keleti országrészben található.A Republikon Intézet végül azt is modellezte, mi történne akkor, ha a választók felismerve az esélyes jelölt személyét, átszavaznának az általuk esélyesebbnek tartott jelöltre. Ha a jelen anyagban vélelmezett átszavazások megvalósulnak, a Fidesz többsége komoly veszélybe kerül. Az átszavazások elsődleges nyertese a baloldal lehet – ahogyan annak elmaradása is a baloldalnak árt leginkább. Döntő fontosságú ebből a szempontból Budapest, ahol a baloldal – a kisebb pártokkal együtt – egyértelmű többségben van. 

A kutatás letöltése: ITT!