A Fidesz támogatottsága 2 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest, ha azonban három hónapos időszakot vizsgálunk, az látszik, hogy február óta a kormánypárt 6 pontot gyengült a biztos szavazók között, most 45 százalékon áll - derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a 24.hu, az intézet médiapartnereként elsőként közölt.
Eközben az ellenzék 8 százalékpontot erősödött. Az MSZP 4, a Jobbik 3 százalékpontot javított negyed év alatt: a szocialisták így a pártválasztók között 19 százalékot mondhatnak magukénak, míg a Jobbik 17 százalékot. Négy százalékon áll a februári mérésben még nem szereplő Momentum. Az ellenzék teljesítményén az ront valamelyest, hogy az LMP, az Együtt és a PM is veszített 1-1 százalékpontot három hónap alatt.
A Republikon Intézet adataiból az is látszik, hogy bár a Jobbik visszajött a mélypontról, de továbbra sincs a baloldal közelében - a múlt hónaphoz képest még gyengült is -, sőt az MSZP önállóan is megelőzi. Ugyanakkor a hétvégén hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté választott Botka László átütő sikert nem ért el: negyedéves távlatban nőtt az MSZP tábora, de a múlt hónaphoz képest nincs változás. Mindez ezt azt is jelzi, hogy az MSZP és a DK közötti külön meccset a Gyurcsány-párt nem veszítette el, erősödni azonban februárhoz képest nem tudott.
Figyelemreméltó, hogy a Momentum támogatottsága már kétszerese az Együttének, és majdnem elérte az LMP és a DK szintjét.
A teljes népességben
• a Fidesz 27,
• az MSZP 12,
• a Jobbik 10,
• a DK 4,
• az LMP 3,
• a Momentum 2,
• az Együtt és a Liberálisok 1-1 százalékon áll,
• 39 százaléknak pedig nincs pártja.
A pártválasztók között
• a Fidesz tábora 45 százalékos,
• az MSZP 19,
• a Jobbik 17,
• a DK 6,
• az LMP 5,
• a Momentum 4,
• az Együtt 2,
• Fodor Gábor pártja 1 százalékon áll.
A Karácsony Gergellyel kampányoló Párbeszéd támogatottsága egyik kategóriában sem éri el az 1 százalékot.
A Republikon az életkor szerinti támogatottsági adatok után most regionális bontást készített arról, hogy a választók milyen kormányt szeretnének 2018 után. Ezekkel az adatokkal még óvatosabban kell bánni, mint a teljes népesség körében vizsgált pártpreferenciákkal, hiszen az alacsonyabb elemszámok jóval nagyobb hibahatárt eredményeznek. Éppen ezért ugyan országos szinten egy 10 százalékos különbség már magabiztos előnynek mondható, régiós adatokat vizsgálva még egy ilyen nagynak tűnő előnnyel is óvatosan kell bánni. Az adatokból látszik, hogy a hétből két régióban – a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon – a baloldal megelőzi, a Dél-Alföldön pedig megközelíti a Fideszt. Ebből adódóan, hogy ha a baloldali pártok megtalálják a megfelelő választási konstrukciót, akkor a jövő évi parlamenti választás szorosabb lehet annál, mint az országos adatok alapján első ránézésre gondolni lehet.
A baloldal hagyományos bázisainak egy részén, Közép Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és – feltehetően Botka jelöltsége miatt – a Dél-Alföldön tudott megerősödni. Látható a Jobbik néppártosodásának eredménye is, a párt sehol sem kiemelkedően erős – Kelet-Magyarországon sem, ahol óriási a Fidesz előnye –, de nincsenek is fehér foltjai. Azaz a választási matematikát nézve a néppártosodás akár hátrányos is lehet.
A teljes népesség harmada egyébként nem tud vagy nem akar válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen kormányt szeretne 2018 után, és gyakorlatilag ugyanennyien (32 százaléknyian) vannak azok, akik a Fidesz-kormány maradásában bíznak. Baloldali-liberális kabinetet 32, jobbikos vezetésűt 12 százalék szeretne.
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvétel május 6. és 17. között volt.