Sokat erősödött a Jobbik, kevesebbet az MSZP, a Momentumot továbbra is két százalékon mérik a pártválasztók között – derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a 24.hu az intézet médiapartnereként elsőként közölt.
Az elmúlt hetek CEU-, majd kormányellenes tüntetései nem rengették meg a Fideszt, a teljes népességen belül márciushoz képest 30-ról 29 százalékra csökkent a támogatottsága. A pártválasztók körében 2 százalékpontot veszített a kormánypárt az előző hónaphoz képest (49 helyett 47 százalékon áll), de még így is magabiztosan vezet.
Erősödött azonban az ellenzék. Áprilisra – köszönhetően az országos plakátkampánynak is – megállt a Jobbik mélyrepülése, sőt az előző hónapok csökkenése után a teljes népességen belül 3, a pártválasztók között 4 százalékot erősödött, így 19 százalékon áll, ahogy a Botka László vezette MSZP is, amely a szegedi polgármester színre lépése óta erősödik. A szocialisták a teljes népességben és a pártválasztók között is 2 százalékpontot javítottak.
A teljes népességen belül tehát áprilisban
• a Fidesz 29,
• az MSZP 12,
• a Jobbik 12,
• a DK 3,
• az LMP 3,
• a Momentum, az Együtt és a Liberálisok 1 százalékon áll.
• A PM-et 0 százalékon mérték,
• és 38 százaléknyian vannak azok, akik nem tudják, kire szavaznának vagy nem válaszoltak.
A pártválasztók körében
• a Fidesz 47,
• az MSZP és a Jobbik 19-19,
• a DK és az LMP 5-5,
• a Momentum 2,
• az Együtt és a Liberálisok 1-1, míg • a PM 0 százalékon áll.
A megkérdezettek 47 százaléka szeretne továbbra is Fidesz-kormányt (egy hónappal ezelőtt ez még 50 százalék volt). Két százalékponttal, 30 százalékosra nőtt azok tábora, akik baloldali-liberális kormányt látnának szívesen (ez arány most a legnagyobb, amióta a Republikon méri), és azoké is, akik Jobbik-kormányt akarnak, az utóbbiak most 19 százaléknyian vannak. Négyszázaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre a három lehetőség közül.
Alig hisznek a fideszesek
A Republikon Intézet megvizsgálta a pártok szavazótáborának összetételét is az értékrendek alapján. A Fidesz támogatói közül a legtöbben (26 százalék) konzervatív, hagyománytisztelő emberek, van 20 százaléknyi rend- és stabilitáshívő, 17 százalék erős nemzeti érzelmű, a hívő emberek arány 13 százalék – meglepő, hogy majdnem ennyien (11 százaléknyian) liberálisok, szabad gondolkodásúak.
A baloldali-liberális tömb legnagyobb szeletét a szocialista gondolkodású emberek teszik ki (33 százalék), húszszázaléknyin vannak a liberális, szabadgondolkodásúak, van 12 százaléknyi konzervatív, hagyománytisztelő, míg minden tízedik szavazó zöldnek, környezetvédőnek mondja magát.
Liberális jobbikosok
A jobbikosok leginkább erős nemzeti érzelműek (34 százalék), aztán rend- és stabilitáspártiak (26 százalék), de köztük is van 11 százaléknyi liberális, szabadgondolkodású a táborban, valamint 10 százaléknyi konzervatív, hagyománytisztelő.
A Republikon Intézet megvizsgálta a bizonytalanok heterogén táborát is. Nem véletlenül, szavazatszerzés szempontjából a pártoknak fontos tudni, képesek-e megszólítani a még pártnélkülieket. Akik közülük rendelkeznek bevallott értékpreferenciával, azok a legnagyobb arányban hívők (14 százalék), liberális, szabadgondolkodásúak, rend- és a stabilitáshívők, valamint konzervatívok és hagyománytisztelők (12-12-12 százalék).
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvétel 2017. április 7-19. között volt.