A baloldal kisebb pártjai profitáltak leginkább az olimpia elleni népszavazásért rendezett aláírásgyűjtésből – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából[1]. A legutóbbi hónap a kispártok erősödése mellett a Jobbik további gyengülését hozta. A párt támogatottságának utóbbi hónapokban tapasztalható jelentős csökkenése azt eredményezte, hogy 2016 júniusa óta először, a pártválasztók körében az MSZP a második legerősebb párt a Fidesz után.
A baloldal kisebb pártjainak erősödése jól látszik, ha a teljes népesség pártpreferenciáját vizsgáljuk: az LMP, a DK, az MLP és a Párbeszéd 1-1 százalékkal tudta növelni a szavazóbázisát, így a DK 4, az LMP 3, az MLP és a Párbeszéd pedig 1-1 százalékon áll. Összességében a kormánypárt növelni tudta a fölényét, mivel míg az MSZP és a Jobbik támogatottsága nem változott az előző hónaphoz képest, a Fidesz támogatóinak aránya 2 százalékponttal nőtt. A teljes népesség körében a kormánypárt 30, az MSZP és a Jobbik 9 százalékon áll. Csökkent előző hónaphoz képest a bizonytalanok aránya, ebben a hónapban az összes szavazókorú állampolgár 61 százaléka tudott megnevezni olyan pártot, amire szavazna egy most vasárnap megtartott választáson.
A pártválasztókat vizsgálva a hónap vesztese egyértelműen a Jobbik. Már a Republikon Intézet januári felméréséből is látszott, hogy a párt stratégiája a szavazótábor kiszélesítése helyett eddig inkább a támogatók elvesztéséhez vezetett: a Jobbik decemberről januárra 2 százalékpontot csökkent a pártválasztók körében, 5 ponttal csökkent azon válaszadók aránya, akik a következő választások után egy Jobbik vezette kormánynak örülnének leginkább, Vona Gábor pártelnök népszerűsége pedig jóval elmarad a másik két jelenleg ismert miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor és Botka László népszerűségétől. A párt múlt havi 2 százalékpontos csökkenése után, februárra újabb 3 százalékpontot esett a párt támogatottsága, így ebben a hónapban a pártválasztók csupán 14 százaléka szavazna a Jobbikra, ami a legrosszabb eredmény a Republikon Intézet rendszeres kutatásainak kezdete óta. A párt csökkenésének további eredménye, hogy a pártválasztók körében 2016 júniusa óta először, a kormánypárt után (51 százalék) az MSZP a második legnépszerűbb párt (15 százalék). Az elmúlt hónap egyik legnagyobb nyertese ugyanakkor az LMP, amely az előző hónaphoz képest 3 százalékponttal növelte a szavazóbázisát, így jelenleg 6 százalékon áll a pártválasztók körében. Az LMP mellett a DK is növelni tudta a népszerűségét: Gyurcsány Ferenc pártját a zöldpárthoz hasonlóan pártválasztók 6 százaléka támogatja. Az Együttre, illetve egyéb pártokra – amelyek magukban foglalhatják a kutatásban külön nem szereplő Momentum Mozgalmat – az előző hónaphoz hasonlóan 3-3 százalék szavazna egy most vasárnap megrendezett választáson.
A pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor a választóknak három válaszlehetőséget kínálunk – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e. Az erre a kérdésre adott válaszokat vizsgálva kiderül, hogy ezen a terén nem történt számottevő változás januárhoz képest. A Fidesz további kormányzását a pártválasztók 51 százaléka preferálná, 29 százalék egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak, míg 16 százalék egy Jobbik vezette kormánynak örülne a leginkább. A megkérdezettek fennmaradó 4 százaléka nem tudott dönteni a kérdésben.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve. Az adatfelvételre 2017. február 11-22. között került sor.