Eredmények[1]
A Republikon Intézet a megszokottól eltérő módon ebben a hónapban nem egy kizárólag a pártpreferenciák változására koncentráló elemzést készített, hanem egy szélesebb kérdéskört lefedő kutatást. A pártok népszerűségén túl ezúttal kitérünk a politikusok népszerűségére is: megvizsgáltuk a pártelnökök, a jelenleg ismert miniszterelnök-jelöltek, valamint a köztársasági-elnök jelöltek kedveltségét. A kutatásból kiderül az is, mi a véleménye a magyar lakosságnak az Olimpia megrendezéséről, valamint az is, hogy miként befolyásolja az ezzel kapcsolatos véleményt a pártszimpátia.
Politikusok népszerűsége
A Republikon Intézet a korábbi, részletes politikus népszerűségi kutatása után most egy gyorsabb, a pártelnökökre, illetve a jelenleg ismert miniszterelnök és köztársaságielnök-jelöltekre koncentráló felmérést végzett.
A pártelnökök versenyét Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint Orbán Viktor kormányfő vezetik – mindkét említett politikusnak viszonylag magas, 46 százalékos a kedveltsége, azaz a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten kedveli vagy kedveli az adott politikust[2]. A két politikus között különbség ugyanakkor az elkötelezett támogatók aránya: míg Szél Bernadettről a válaszadók csupán 5 százaléka mondta, hogy kifejezetten kedveli, addig ez az arány Orbán Viktor esetében 15 százalék. A pártelnökök rangsorában Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke áll a harmadik helyen, nem sokkal lemaradva az előbb említett két politikustól: a PM társelnökéről a válaszadók 37 százalékának van pozitív véleménye. A Jobbik, az MSZP, az Együtt, valamint az MLP elnökeinek kedveltsége nagyjából azonos, a megkérdezettek körülbelül egyharmada nyilatkozott úgy, hogy az említett pártok vezetőit kedvelik, vagy kifejezetten kedvelik. A vizsgált politikusok közül egyértelműen Gyurcsány Ferencet kedvelik a legkevésbé: a DK vezetőjéről a válaszadók csupán egyötöde mondott pozitív véleményt.
A pártok közötti verseny állóvizét Botka László kavarhatja fel. Ugyan a jelenleg ismert miniszterelnök jelöltek[3] versenyét hajszál híján Orbán Viktor vezeti, Botka László is igen népszerű a választók körében. A jelenlegi kormányfőt a megkérdezettek 46 százaléka kedveli, vagy kifejezetten kedveli, Botka Lászlóról, a válaszadók 44, Vona Gáborról a válaszadók 31 százalékának van pozitív véleménye.
Azt láthatjuk tehát, hogy a miniszterelnök-jelöltek népszerűségének versenyében nem annyira Vona Gábor, hanem jóval inkább Botka László tud a miniszterelnök kihívója lenni. Érdemes megnézni a jelöltekről kialakult véleményt pártpreferencia szerint is. A Jobbik szavazói ebben az esetben is nagyon hasonlóan gondolkodnak a Fidesz, illetve az MSZP jelöltjéről: Orbán Viktort 18 százalékuk, Botka Lászlót 16 százalékuk kedveli, tehát csupán a jelöltek személyére leszűkítve nem nagyobb az elutasítottsága az MSZP-nek, mint a Fidesznek. Ami fontos különbséget jelenthet a három jelölt között az a bizonytalanok körében mért népszerűség: az eredményekből úgy tűnik, hogy Botka László lehet a legalkalmasabb jelölt arra, hogy megszólítsa a pártpreferenciával nem rendelkezőket, mivel neki jóval magasabb a kedveltsége (44 százalék) az említett csoportban, mint akár Orbán Viktornak (29 százalék), akár Vona Gábornak (26 százalék).
Mivel egyre aktuálisabbá válik a köztársaságielnök-választás, és kifejezetten érdekes megvizsgálni azt is, hogy egy, a pártpolitikához nem kötődő szereplő mennyire tudja elnyerni a választók támogatását, a Republikon Intézet ezúttal a két köztársaságielnök-jelöltről, Majtényi Lászlóról és Áder Jánosról is kikérte a válaszadók véleményét.
Az eredményekből kiderül, hogy habár Áder János a népszerűbb jelölt (57 százalék kedveli), a megkérdezetteknek Majtényi Lászlóról is viszonylag pozitív véleményük van (43 százalék kedveli), tehát két, a választók körében népszerű jelölt verseng a köztársasági elnöki hivatalért. Láthatjuk, hogy a baloldali, liberális oldal jelöltje összességében népszerű politikusként említhető: a maga 43 százalékos kedveltségével megelőzi szinte az összes pártelnököt, és népszerűsége inkább Orbán Viktoréval és Szél Bernadettével vetekszik. Fontos tudni, hogy a mindenkori államfő a magyarországi mérésekben rendszerint jól teljesít, magas kedveltsége részben az intézménybe vetett bizalomnak, részben a pozíció kisebb mérték átpolitizáltságának köszönthető. Éppen ennek a jelenségnek is köszönhető, hogy Áder János nem csak a köztársaságielnök-jelöltek közötti versenyt vezeti, hanem ő a legnépszerűbb az összes jelenleg mért politikus közül is. Pártpreferencia szerint[4] vizsgálva a népszerűségüket láthatjuk, hogy érthető módon mindkét jelölt a saját politikai oldalán a legnépszerűbb: Áder Jánost a Fidesz szavazóinak elsöprő többsége, 92 százaléka kedveli, de Majtényi Lászlónak is igen magas a baloldali, liberális szavazók körében mért kedveltsége (76 százalék). A Jobbik szavazói hasonlóan gondolkodnak a két jelöltről: Áder Jánosról 30, Majtényi Lászlóról 21 százalékuknak pozitív a véleménye. Érdemes látni azt is, hogy a baloldali, liberális oldal jelöltje népszerűbb Fidesz szavazóinak körében, mint Áder János a baloldali, liberális szavazók között: Majtényi Lászlóról a Fidesz támogatóinak 30 százaléka alakított ki pozitív véleményt, míg Áder János esetében ugyanez az arány 23 százalék. Áder János teljes népességben tapasztalt kedveltsége összességében azért tud mégis magasabb lenni, mivel alapvetően nagyobb az aránya a Fidesz szavazóinak, akiknek a körében az köztársasági elnök kedveltsége nagyon meggyőző.
Pártok népszerűsége
A teljes népesség pártpreferenciáját vizsgálva azt láthatjuk, hogy nagyobb pártoknak nem indult jól az év: a szocialisták 2, a Fidesz és a Jobbik 3-3 százalékponttal csökkent a decemberi támogatottságához képest. Így a Jobbik és az MSZP 9-9 százalékon áll, a Fidesz pedig 28 százalékon. Az Együtt, a DK, és a PM támogatottsága nem változott érdemben: a DK 3, az Együtt és az LMP 2 százalékon áll a teljes népesség körében. A legutóbbi hónap egyik jelentős változása a bizonytalanok arányának nagymértékű, 6 százalékpontos növekedése. A pártválasztók körében a Fideszt 1 százalékponttal növekedett a tavaly év végi támogatottságához képest, így jelenleg 51 százalékon áll. Ezzel szemben mind az MSZP, mind a Jobbik 2-2 százalékponttal csökkent a pártpreferenciával rendelkezők között. Az Jobbik támogatottsága ebben a hónapban 17, a szocialistáké 16 százalék. Érdemes felfigyelni arra, hogy egy hónap alatt 1-ről 3 százalékra nőtt az egyéb pártot választók aránya, amely összefügghet a Momentum Mozgalom megjelenésével.
A pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor a választóknak három válaszlehetőséget kínálunk – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e.
Az erre a kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a hónap vesztese egyértelműen a Jobbik: a pártválasztók körében a legutóbbi hónapban 5 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik a Jobbikot látnák legszívesebben kormányon a 2018-as választások után (17 százalék). A megkérdezettek 50 százaléka a Fidesz további kormányzásának, 28 százalékuk pedig egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak örülne leginkább a következő választások után.
Olimpia
Országos és budapesti szinten is többen vannak, akik elutasítják az Olimpiai játékok megrendezését -, derül ki friss felmérések alapján. Republikon Intézet kutatása alapján a baloldali ellenzéken kívül a Jobbik szavazótábora is inkább elveti az ötkarikás játékok megrendezését.
A népesség közel fele, 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene megrendezi a 2024-es Olimpiát Magyarországnak, míg mindössze a válaszadók egynegyede nyilatkozta azt, hogy támogatja a budapesti Olimpiát. A fővárosban – ahol a tényleges szavazás folyhat – kiegyenlítettebb a két tábor: mind a támogatók, mind az ellenzők a teljes lakosság közel egyharmadát teszik ki. Érdemes ugyanakkor megnézni, hogy milyen arányok alakulnak ki akkor, ha csak azokat a válaszadókat vizsgáljuk, akiknek határozott véleménye van a kérdésben.[5] Ebben a körben az eredmény már egyértelmű: a véleménnyel rendelkezők 53 százaléka nem támogatja, hogy a főváros Olimpiát rendezzen, és vélhetően egy népszavazáson is ellene szavazna.
A kutatásból az is kiderül, hogy a kérdésben éles határ húzódik a Fidesz és a baloldali pártok fővárosi szavazói között: míg a kormánypárt támogatóinak mindössze 22 százaléka ellenzi a fővárosi játékok megrendezését, addig ez az arány a baloldali, liberális választók között 82 százalék. A Jobbik érezhetően nem tud saját álláspontot kialakítani a kérdésben, és ez a szavazóinál is visszaköszön: a párt szavazóinak 40 százaléka nem alakított ki határozott álláspontot az Olimpia kapcsán. Ez az arány a baloldali, liberális, valamint a kormánypárti szavazók esetén 10-20 százalék.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve. Az adatfelvételre január 28 - február 6. között került sor.
[2] A válaszadók minden politikus esetén az alábbi öt opció közül választhattak: „kifejezetten kedvelem”, „kedvelem”, „nem kedvelem”, „kifejezetten nem kedvelem”, valamint „nem ismerem eléggé, hogy megítéljem”. A kutatásban bemutatott számok minden esetben az adott politikust ismerők körében tapasztalt arányok.
[3] Lattmann Tamás nem szerepel a mérésben.
[4] A hagyományos pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor a választóknak három válaszlehetőséget kínálunk – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e.
[5] A lehetséges válaszopciók az alábbiak voltak: „kifejezetten támogatom”, „támogatom”, „is-is”, „ellenzem”, „kifejezetten ellenzem”.