Összefoglalás
• A Republikon Intézet szeptemberi felmérésének eredményéből kiderül, hogy az ősz első hónapjában nem változott jelentős mértékben a pártok támogatottsága. A legtöbb párt megőrizte előző havi támogatottságát, a kormánypárt ugyanakkor a népszavazási kampány utolsó hónapjában növelni tudta támogatóinak körét.
• A teljes népességet a nyár utolsó hónapjában is nagyfokú inaktivitással lehet jellemezni: a válaszadók 59 százaléka tudott és akart megnevezni olyan pártot, amelyre szavazna. A teljes népesség körében a Fidesz 30, a Jobbik 10 az MSZP 9 százalékon áll. A válaszadók 3-3 százaléka támogatná a DK-t és az LMP-t, 1 százaléka az Együttet, további 1 százalékuk pedig a Liberálisokra voksolna.
• A pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékon, a Jobbik 18, az MSZP 17 százalékon áll. A többi baloldali ellenzék párt támogatottsága sem változott érdemben az utóbbi hónapban – az LMP és a DK 5, az Együtt 2 százalékon áll. A Liberálisokat és a PM-et az említett csoport 1-1 százaléka támogatná egy most vasárnapi választáson.
• A Fidesz támogatottságának emelkedését jelzi az is, hogy a pártválasztók csoportjában az előző hónaphoz képest nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a következő választás után is szívesen látnák a jelenleg kormányzó pártot az ország élén. A pártválasztók 26 százaléka egy baloldali és liberális pártokból álló kormánykoalíciónak örülne leginkább, egyötödük a Jobbikot látná a kormányrúdnál.
Eredmények [1]
A Republikon Intézet szeptemberi kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a pártok népszerűsége lényegében nem változott a népszavazási kampány utolsó hónapjában. A pártok nagy része megőrizte támogatottságát, a kormánypárt kis mértékben ugyan, de növelni tudta támogatóinak körét. A teljes népességen belül a Fidesz 30 százalékon áll, ami 2 százalékpontos növekedést jelent az augusztusi támogatottságához képest. A pártok közül egyedül az Együttnek csökkent a támogatottsága – augusztusban 2, ebben a hónapban a teljes népesség 1 százaléka támogatja a pártot, ugyanakkor ezt a kis ingadozást valószínűleg nem a népszerűségük tényleges ingadozása, hanem mérési hiba okozza. A többi párt megőrizte augusztusi támogatottságát – a Jobbik 10, az MSZP 9 százalékon áll, Gyurcsány Ferenc pártjának és az LMP-nek 3 százalékos a támogatottsága. Az eredményekből az is kiderül, hogy az ősz első hónapja a népszavazási kampány erősödésének ellenére nem hozott jelentős változást a választók aktivitásában sem. Augusztusban a teljes népesség 43 százaléka volt bizonytalan vagy el nem kötelezett, ez az arány ebben a hónapban 41 százalék, ami éppen megegyezik az október 2-án tartott népszavazás részvételi arányával.
A pártválasztók (pártot választani tudók és akarók) körében a kormánypárt támogatottsága szintén kisebb emelkedést mutat – az augusztusban mért 47 százalékhoz képest szeptemberben a pártválasztók 49 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP-t egy most vasárnapi választáson. A pártot választani tudók táborában a Jobbik 18, az MSZP 17 százalékos támogatottságot élvez; ami mindkét párt esetén szinten maradást jelent. A baloldali ellenzéki pártok támogatottsága a pártválasztók körében sem változott jelentős mértékben a legutóbbi hónapban - a pártválasztók 5-5 százaléka az LMP-t és a Demokratikus Koalíciót, 2 százaléka az Együttet, 1-1 százaléka pedig a Liberálisokat (MLP) és a PM-et támogatná egy most megrendezett választáson.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugyanakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
A pártválasztók csoportján belül 50 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormányzását preferálják, míg 26 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormánykoalíciót látnának az ország élén 2018 után. A pártválasztók további 20 százaléka a Jobbik kormányzását óhajtja, a fennmaradó megkérdezettek pedig nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni intézetünk kérdésére. Ez azt jelenti, hogy a pártpreferenciához hasonlóan ebben a kérdésben is enyhén erősödött a kormánypárt helyzete, mivel az előző hónapban 48 százaléknyian nyilatkozták azt, hogy 2018 után is a jelenleg kormányzó pártot látnák szívesen az ország élén.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.