Összefoglalás
• A Republikon Intézet augusztusi felmérésének eredményéből kiderül, hogy a nyár utolsó hónapjában emelkedett a Fidesz támogatottsága, míg a baloldali pártok támogatottsága nem változott jelentős mértékben egyik irányba sem.
• A teljes népességet a nyár utolsó hónapjában is nagyfokú inaktivitással lehet jellemezni: a válaszadók csupán 57 százaléka tudott és akart megnevezni olyan pártot, amelyre szavazna. A teljes népesség körében a Fidesz 28, a Jobbik 10 az MSZP 9 százalékon áll. A válaszadók 3-3 százaléka támogatná a DK-t és az LMP-t, 2 százaléka az Együttet, további 1 százalékuk pedig a Liberálisokra voksolna.
• A pártválasztók körében a Fidesz 47 százalékon, a Jobbik 18, az MSZP 17 százalékon áll. A baloldali pártok nagyjából megőrizték az előző hónapban mért támogatottságukat – az LMP 5, az Együtt 3 százalékon áll. A Liberálisokat és a PM-et az említett csoport 1-1 százaléka támogatná egy most vasárnapi választáson. A baloldali pártok közül a DK támogatottsága hibahatáron belüli csökkenést mutat: Gyurcsány Ferenc pártjának támogatottsága a pártválasztók körében 6 százalék, ami 2 százalékpontos csökkenést jelent a júliusi eredményekhez képest.
• A Fidesz támogatottságának emelkedését jelzi az is, hogy a pártválasztók csoportjában az előző hónaphoz képest nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a következő választás után is szívesen látnák a jelenleg kormányzó pártot az ország élén. A pártválasztók egynegyede egy baloldali és liberális pártokból álló kormánykoalíciónak örülne leginkább, egyötödük a Jobbikot látná a kormányrúdnál.
Eredmények [1]
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nyár utolsó hónapjában jelentősen növekedett a Fidesz támogatottsága. Jól látszik ez, ha a teljes népességen belüli adatokat vizsgáljuk. A Fidesz-KDNP 28 százalékon áll, ami a júliusi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést jelent. A Jobbik ebben a hónapban 10 százalékon áll, ami hibahatáron belüli csökkenés az előző havi 11 százalékhoz képest. Megőrizte támogatottságát az MSZP és az LMP: e két párt 9, illetve 3 százalékon áll a teljes népességen belül. A Demokratikus Koalíció az előző havi támogatottságához képest 1 százalékpontot veszített, míg az Együtt 1 százalékpontot nőtt, ugyanakkor ezt az eltérést valószínűleg csak mérési ingadozás okozza, ugyanis a Republikon Intézet közvélemény-kutatásainak kezdete óta az említett pártok támogatottságára hasonló kismértékű ingadozás jellemző hónapról hónapra. Így augusztusban a DK 3 az Együtt pedig 2 százalékon áll. A nyár utolsó hónapja enyhe aktivizálódást hozott a választók körében az előző hónaphoz képest, ugyanakkor még mindig viszonylag széles a bizonytalanok és az el nem kötelezettek tábora (NT/NV) 43 százalék. Egyéb pártot a választók 1 százaléka támogatna.
A pártválasztók (pártot választani tudók és akarók) körében a kormánypárt támogatottsága szintén komoly emelkedést mutat – a júliusban mért 43 százalékhoz képest augusztusban a pártválasztók 47 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP-t egy most vasárnapi választáson. A pártot választani tudók táborában a Jobbik 18, az MSZP 17 százalékos támogatottságot élvez; ez a Jobbik esetén csökkenést, a szocialistáknál szinten maradást jelent. A baloldali ellenzéki pártok támogatottsága a pártválasztók között sem változott jelentős mértékben a legutóbbi hónapban - a pártválasztók 5 százaléka az LMP-t, 3 százaléka az Együttet, 1-1 százaléka pedig a Liberálisokat (MLP) és a PM-et támogatná egy most megrendezett választáson. Kivételt képez a Demokratikus Koalíció, aminek augusztusi támogatottsága (6 százalék) 2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál (8 százalék). A pártválasztók körében 2 százalék az egyéb pártot támogatók aránya.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugyanakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
A pártválasztók csoportján belül 48 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormányzását preferálják, míg 27 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormánykoalíciót látnának az ország élén 2018 után. A pártválasztók további 21 százaléka a Jobbik kormányzását óhajtja, a fennmaradó megkérdezettek pedig nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni intézetünk kérdésére. Ez azt jelenti, hogy a pártpreferenciához hasonlóan ebben a kérdésben is erősödött a kormánypárt helyzete, mivel az előző hónapban csupán 42 százaléknyian nyilatkozták azt, hogy 2018 után is a jelenleg kormányzó pártot látnák szívesen az ország élén.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.