A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív kutatást 1000 fős mintán végeztük július utolsó hetében. Felmérésünk eredményei a Fidesz támogatottsági szintjének kismértékű csökkenését és a két hónappal ezelőtti értékek környékén történő stablizálódását, a Jobbik enyhe erősödését, valamint az LMP legjobb idei, pártválasztók körében mért eredményét mutatják.
Összefoglalás
• A teljes népességet elsősorban továbbra is nagyfokú inaktivitás jellemzi: a megkérdezetteknek csak 55 százaléka tudott és akart megnevezni olyan pártot, amelyre szavazatát adná. A Fidesz-KDNP a megkérdezettek e körében 24 százalékon, a Jobbik 11 százalékon áll. A választók 9 százaléka az MSZP-t, 4 százaléka a DK-t nevezte meg; további 3 százalék az LMP-t, míg 1 – 1 százalék az Együttet és a Liberálisokat támogatja. A PM ebben a körben mérhetetlen, egyéb pártot a megkérdezettek 2 százaléka preferál.
• A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP júniusi eredményéhez képest gyengébben szerepel, és a két hónappal ezelőtti szintjén, 43 százalékon stabilizálódott. Hibahatáron belül, egy százalékponttal erősödött a DK (8 százalék), ugyanennyit pedig gyengült az MSZP, amely így 17 százalékon áll. Múlt hónaphoz képest nagyobb támogatottsággal bír a Jobbik (20 százalék), az LMP pedig február óta legjobb eredményét produkálta, a zöldpárt így 6%-on áll a pártot választani tudók és akarók körében. A sort a 2 százalékos Együtt, valamint a még mérhető PM és Liberálisok (1 – 1 százalék) zárja.
• A Fidesz múlt hónaphoz képest alacsonyabb támogatottsági szintjét tükrözik a kormányzati preferenciára vonatkozó kérdésünkre adott válaszok is: 4 százalékpontot csökkent azok aránya, akik újraválasztanák a jelenlegi kabinetet, miközben ugyanennyivel nőtt a kormányváltó preferenciával bíró választók aggregált (baloldali, liberális és jobbikos) tábora.
Eredmények [1]
A kutatás eredményei alapvetően a szavazók nyári inaktivitását, illetve a korábbi kilengések, kiugró értékek korrigálását mutatják. A teljes népességen belül az adatok alapvetően állandóságot mutatnak a múlt havihoz képest. A Fidesz-KDNP ugyanúgy 24 százalékon áll, mint egy hónappal ezelőtt. A bizonytalanok és el nem kötelezettek tábora (NT/NV) valamivel alacsonyabb, mint júniusban: a korábbi 48 százalékhoz képest már csak 45 százalék. Részben ez lehet a forrása azoknak a kismértékű, hibahatáron belüli növekedéseknek, amelyek a Jobbikot (11 százalék) vagy az LMP-t (3 százalék) jellemzik. Hasonló mértékű, egy-egy százalékpontos változást könyvelhetnek el azok a pártok, ahol alacsonyabb értékeket mértünk a múlt hónaphoz képest: az MSZP (9 százalék) és az Együtt (1 százalék). A Demokratikus Koalíció (4 százalék) és a Liberálisok (1 százalék) támogatottsága változatlan, a Párbeszéd Magyarországért ugyanakkor a teljes népesség körében már nem érte el a mérhetőség határát. Egyéb pártot a megkérdezettek 2 százaléka támogat.
A pártválasztók (pártot választani tudók és akarók) körében a Fidesz valamelyest gyengült, és a két hónappal ezelőtti szintjén stabilizálódott, 43%-on áll. A múlt havihoz képest egy százalékponttal alacsonyabb az MSZP támogatottsága (17%), de hibahatáron belüli a DK növekedése is amely így 8%-on áll. Ennél valamivel nagyobb mértékű a Jobbik erősödése, amely így júliusban a pártválasztók 20%-ának támogatottságát tudhatja maga mögött.
Az LMP esetében a legmagasabb értéket látjuk, amióta a Republikon Intézet közvélemény-kutatást végez: a párt 6%-on áll a múlt havi 4% után, amely nyomán úgy tűnik, hogy a zöldeknek nem ártott Schiffer András távozása. Az Együtt az elmúlt két hónapban egy-egy százalékpontot növekedett, a július végén készített felmérésünk alapján ugyanakkor ez az erősödés sokkal inkább csak percepció és mérési ingadozás volt, semmint érdemi tendencia. A párt ugyanis a múlt havi 4% után ismét 2%-on áll. Közvélemény-kutatásunk alapján mérhető, 1 – 1 százalékos eredménnyel rendelkezik továbbá a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Liberálisok is. A pártválasztók körében a megkérdezettek további 2%-a egyéb pártot nevezett meg. 
A sorrend akkor is változatlan, ha a biztos szavazó pártválasztókat nézzük; a nagyobb ellenzéki pártok rendre egy-egy százalékponttal alacsonyabb értéket tudnak felmutatni, mint a pártválasztók körében; kivételt csak a Jobbik jelent, amely így ebben a kategóriában is érdemben javítani tudott múlt hónapban mért támogatottsági szintjéhez képest.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek a baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugyanakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
A pártválasztók csoportján belül 42 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormánzását preferálják, míg 33 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormánykoalíciót látnának az ország élén 2018 után. A pártválasztók további 21 százaléka a Jobbik kormányzását óhatja, a fennmaradó megkérdezettek pedig nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni intézetünk kérdésére. Mindez azt jelenti, hogy a múlt hónaphoz képest nem csak a Fidesz-szavazók száma lett alacsonyabb, hanem azoké is, akik elkötelezettek a kormány újraválasztása mellett (4 százalékponttal), miközben a (baloldali, liberális, vagy jobbikos) kormányváltó preferenciával bíró választók aggregált tábora ugyanennyivel bővült.
Adatok: összefoglaló táblázat
