A politikusok népszerűségének mérése kemény dió: kis túlzással ahány ország, annyi különböző megközelítés létezik, ráadásul az intézetek és közvélemény-kutatók idehaza is eltérő módszertant és mutatószámokat használnak. A Republikon Intézet elemzésében arra tesz kísérletet, hogy átfogó és közérthető képet adjon a különböző mérési szempontokról, szemléltetésként pedig egy 18 hazai politikusból álló minta, illetve az esetükben általunk mért aktuális eredmények szolgálnak[1].
Összefoglalás
• Számos különböző módon mérhetjük egy politikus népszerűségét: a közvélemény-kutatások eltérhetnek abban, hogy a megkérdezettektől kedveltséget, teljesítményt vagy feltételezett döntéshozói kompetenciát kérdeznek. Hasonlóan sokféleképpen lehet a válaszokat számszerűsíteni is: a hazai intézetek és felmérések 0-100-ig terjedő pontszámokat, négy- és ötfokú skálákat, eldöntendő kérdéseket egyaránt használnak, de ritkábban az is előfordul, hogy a szélsőértékek (legrokonszenvesebb / legellenszenvesebb) esetén szabad válaszra, vagyis illető politikus megnevezésére van lehetőség.
• A Republikon Intézet 18 magyar politikust vizsgáló saját kutatása egyaránt kiterjed az ismertségre, a válaszadók személyes szimpátiájára, valamint arra, hogy mely politikusokat látnák szívesen felelős politikai pozícióban.
• A Fidesz-KDNP politikusai szinte egyeduralkodók ismertségben; a közjogi és miniszteri pozíciók olyan előnyt adnak a kormánypárti politikusoknak, amivel egyedüli ellenzékiként csak a DK pártelnöke képes versenyezni.
• Ha arra kérdezünk rá, hogy kit látnának szívesen döntéshozói pozícióban, a válaszadók az első két helyen Áder Jánost és Orbán Viktort választják; őket három, kevesebb közéleti tapasztalattal rendelkező baloldali politikus – Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely – követi. A válaszadók legkevésbé Rogán Antalt és Gyurcsány Ferencet szeretnék felelős politikai pozícióban látni.
• Jelentős elkötelezett támogatói köre van az államfő és a miniszterelnök mellett Szél Bernadettnek és Juhász Péternek, hiszen négyük esetén volt a legmagasabb azok aránya, akik „kifejezetten kedvelték” az adott politikust. Orbán Viktor és Juhász Péter ugyanakkor megosztó politikusok, vagyis magas az olyan válaszadók aránya is, akik kifejezetten nem kedvelik őket: például majdnem kétszer annyian tartják egyértelműen ellenszenvesnek a kormányfőt (21,8 százalék) mint ahányan kimondottan kedvelik (11,2 százalék). E szempont alapján magas az elutasítottsága Lázár Jánosnak, valamint Gyurcsány Ferencnek és Rogán Antalnak is – utóbbi két politikus gyakorlatilag a népszerűség összes mérhető dimenziójában a legrosszabb helyet szerezte meg. A két legkevésbé elutasított politikus az LMP korábbi és jelenlegi társelnöke, Schiffer András és Szél Bernadett.
• A hazai felmérések gyakorlatára legjobban a pozitív említések összegzése hasonlít, vagyis ha összeadjuk azok arányát, akik kifejezetten kedvelik vagy kedvelik az adott politikust. A miniszterelnök e mutatószám alapján lejjebb csúszik, de nem teljesít jól a legtöbb szocialista sem. Pártpreferencia szempontjából ez mutatja talán a legvegyesebb képet: egyetlen kivétellel nem találunk két egymás mellett álló politikust ugyanabból a pártból, továbbá kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt találhatóak az élemezőnyben és a sereghajtók között.
• A Republikon Intézet a továbbiakban egy olyan indexet használ és ajánl a személyes népszerűség mérésére, amely az adott politikussal szimpatizálók illetve nem szimpatizálók különbségén alapul. Az előbbi csoport százalékos értékeit pozitív, míg az utóbbiakét negatív előjellel látja el, ilyen módon tehát összeadja az adott személyt kifejezetten kedvelők és kedvelők számarányát, amelyből kivonásra kerül az őt nem kedvelők, valamint kifejezetten nem kedvelők százalékos értéke. Az index lehetséges maximuma 100 (ebben az esetben az összes válaszadó, aki korábban felismerte a politikust úgy nyilatkozott, hogy kedveli vagy kifejezetten kedveli őt), minimuma pedig -100 (ekkor az összes, az adott politikust ismerő megkérdezett nem kedveli vagy kifejezetten nem kedveli az adott képviselőt vagy kormánytagot); tényleges értéke azonban a gyakorlatban a két szélsőérték helyett sokkal közelebb van a nullához, hiszen minden politikus bír érdemi szimpatizánsi és „ellendrukker” táborral is. A pozitív és negatív előjelek egyértelműen beazonosíthatóvá teszik a közvélemény-kutatások iránt érdeklődő olvasók számára, hogy e két tábor miként aránylik egymáshoz.
• A népszerűségi index alapján Szél Bernadett a legnépszerűbb a listán szereplő nevek közül, akit Áder János, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely követ. A sereghajtó a Lázár János – Rogán Antal – Gyurcsány Ferenc hármas. Áder János egyébként a kormányváltást akaró választók körében is a legnépszerűbb fideszes politikus, ráadásul e szavazói csoport közel egyharmada (30 százalék) kedveli vagy kifejezetten kedveli őt.
• Az elemzésben vizsgált politikusok közül csak három olyan volt, akit többen szívesen látnának döntéshozói pozícióban, mint ahányan kedvelik őket: ők sorrendben Orbán Viktor, Molnár Gyula és Lázár János.
A teljes kutatási anyag letöltése
[1] A felmérés a Republikon Intézet rendes havi pártpreferencia kutatásaihoz kapcsolódott; az adstfelvételre 2016. június végén került sor. A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.