A Republikon Intézet idén ötödik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív kutatást 1000 fős mintán végeztük június utolsó hetében. Felmérésünk eredményei a Fidesz enyhe erősödését, valamint szavazótáborok inaktivitását és elbizonytalanodását mutatják. A pártválasztók körében az előző hónaphoz képest csak a Fidesz-KDNP és az Együtt tudott erősödni, de a pártszimpátiát a teljes népesség körében vizsgáló adatsorok is azt mutatják, hogy nem volt olyan, mindkét hónapban mérhető párt, amely bővíteni tudta volna szavazótáborát az elmúlt egy hónap során, sem a kormány–, sem az ellenzéki oldalon.
Összefoglalás
• A teljes népesség körében a szavazók elbizonytalanodását figyelhetjük meg: a pártot választani hajlandók száma kormányoldalon és az ellenzéki térfélen egyaránt csökkent, a bizonytalanok illetve nem válaszolók aránya ugyanekkor 35%-ról 48%-ra növekedett.
• A pártválasztók körében enyhe erősödés tapasztalható a Fidesz-KDNP illetve az Együtt részéről; a többi párt júniusban támogatókat vesztett.
• Az ellenzéki pártok közötti erősorrend változatlan, jóllehet a pártválasztók körében az Együtt és az LMP immáron fej-fej mellett áll.
• A kormányzati preferenciák változása leköveti a pártpreferenciák mozgásának trendjét, érdemi elmozdulást csak a Fidesz enyhe erősödése jelent a múlt havi adatokhoz képest.
Eredmények [1]
A kutatás eredményei a Fidesz kisebb mértékű erősödése, valamint a legtöbb ellenzéki párt gyengülése mellett a szavazók jelentős elbizonytalanodását, inaktivitását is mutatják. A teljes népességen belül mindegyik politikai párt értékei alacsonyabbak, mint májusban voltak. A kormányzó Fidesz-KDNP szövetség a múlt havi 27% helyett immáron 24%-on áll. Arányaiban hasonló mértékű gyengülést tapasztalunk az ellenzéki pártok esetén is, amelyek erősorrendje ugyanakkor nem változott. A Magyar Szocialista Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom a májusban mért 12 százalék helyett júniusban már csak a megkérdezettek 10, illetve 9 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. Hasonlóképpen gyengültek (de legalábbis stagnáltak) a kisebb baloldali pártok: a Demokratikus Koalíció 4%-on, míg az LMP és az Együtt 2–2%-on áll – ezek az értékek az előző hónapban rendre 5%, 3% és 2% voltak. A fenti pártokon kívül mérhető még a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Liberálisok is, mindketten 1%-on állnak. Az alacsonyabb értékek a pártot választani nem tudók vagy nem akarók számának jelentős növekedésével függnek össze: míg ebbe a csoportba legutóbb a megkérdezettek 35%-a tartozott, addig júniusban már a népesség közel fele nem rendelkezik pártpreferenciával: a válaszadók 48%-a utasította vissza, hogy valamelyik pártot megnevezze. Fontos ugyanakkor látni, hogy ez nem feltétlen jelent pártoktól való tudatos elfordulást, sokkal inkább a nyári időszakot jellemző inaktivitás, illetve az ilyenkor jelentkező általános politikai érdektelenség következménye.
A pártválasztók (pártot választani tudók és akarók) körében ugyanakkor már nem általános a csökkenő tendencia. A választópolgárok e csoportjában a Fidesz-KDNP szövetség múlt havi eredményéhez képest három százalékpontot erősödve 46%-on áll. Ezen adatok tehát egy korrekciót jeleznek: intézetünk múlt hónapban a kormánypártok nyolc százalékpontos csökkenését mérte, az egyszeri kiugró adat ugyanakkor nem érett trenddé; és bár a Fidesz jelenleg is alacsonyabb tartományban van, mint 2016 első felében, a különbség mértékét az e hónapban mért magasabb támogatottsági érték korrigálni látszik. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok képesek voltak visszaszerezni az április–május során elbizonytalanodott, esetlegesen elpártolt szavazóik egy részét. Ugyanakkor az is látszik, hogy még messze járnak attól, hogy korábbi, tavasszal mért támogatottsági szintjüket (49–51%) újra elérjék.
Az ellenzék legnagyobb ereje a pártválasztók körében továbbra is az MSZP (18%) amelyet a Jobbik követ (17%), a sorrend tehát a múlt hónaphoz képest nem módosult. E két párt nyilvánosság előtt zajló belső vitái hozzájárulhattak a pártok támogatottságának egy-két százalékpontos csökkenéséhez. Enyhe szavazótábor-szűkülést könyvelhet el a DK (7%) és az LMP (4%) is, hiszen előző hónapban a pártválasztók 8 illetve 5 százalékának támogatását tudhatták maguk mögött. A Liberálisok és a PM támogatói bázisa változatlan, a pártot választani tudók és akarók körében 1%-on állnak. A Fidesz mellett az egyetlen párt (és ezáltal az egyetlen ellenzéki formáció) amely májusi eredményéhez képest növekedést tudott felmutatni az Együtt volt: júniusban a megkérdezettek e halmazában 4%-on álltak, ezáltal azonos támogatottsági szintre kerültek az LMP-vel.
Az ellenzéki térfélen az MSZP, a Jobbik és a Liberálisok szavazói tűnnek mozgósíthatóbbnak és elkötelezettebbnek, hiszen e három párt esetén magasabb támogatottságot mértünk a biztos szavazó pártválasztók körében, mint a pártot választani tudók és hajlandók tágabb halmazában. Az MSZP esetén ennek oka lehet az elnökválasztást megelőző párton belüli kampány mozgósító ereje. A Liberálisok által a biztos szavazó pártválasztók körében mért 2% esetlegesen összefügghet az MLP múlt héten indított kampányával (és a pártra irányuló, szokásosnál nagyobb médiafigyelemmel), amelyben a kvótareferendumon való részvételre és igen szavazat leadására buzdítanak.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek a baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugyanakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
A kormánypártok erősödése visszatükröződik kormányzati preferenciát firtató kérdésünkre adott válaszokban is. A pártválasztók csoportján belül 46 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormányzását preferálják, míg 32 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormányt látnának szívesen az ország élén. A Jobbik kormányzását a megkérdezettek 18 százaléka óhajtja, míg a fennmaradó megkérdezettek nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre. Azok aránya, akik a Fidesz-KDNP kormány újraválasztása mellett törnek lándzsát érdemben bővült, addig a baloldali-liberális kormányzati preferenciával bírók aránya gyakorlatilag nem változott (múlt hónapban 33% tartozott ide), és hasonlóan kis mértékű a különbség a Jobbik múlt hónapban mért (20%) és e havi adatai között is.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.