A Jobbik szavazótábora sem kevésbé heterogén, mint a Fideszé vagy a baloldalé – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből, mely ezúttal négy különböző jobbikos csoportot különített el társadalmi és politikai attitűdök alapján. A kategorizálás során radikális jobboldali törzsszavazókat, fenyegetett fiatalokat, néppárti jobbikosokat valamint ingadozó jobboldaliakat azonosítottunk. E négy csoport közül az első kettő tekinthető stabil Jobbik-szavazónak, míg a másik két kategória szavazói nem szervesen kötődnek a párthoz, bizonyos ügyek vagy a radikális hangok mentén könnyen leválhatnak a Jobbikról – a párt szavazótáborának egyben tartása komoly nehézséget fog jelenteni a jövőben is.
A Jobbik szavazók négy csoportja
Ellentétben az egyértelműen kormányellenes baloldali, liberális szavazótáborral, a Jobbik szimpatizánsai között két csoport esetén is azt tapasztaltuk, hogy ellenzéki szavazókhoz képest igen magas a kormánnyal - illetve a Fidesszel – rokonszenvezők aránya. A kormánnyal szembeni ambivalens viszony – a tábor kétharmada elsöprően kritikus, míg egyharmada részben elégedett – az egyik alapvető nehézsége a Jobbik politikájának: a napi reakciók kapcsán e két, eltérő közeg között igen nehéz egyensúlyozni, ahogy ezt több ügy kapcsán látjuk is.
A néppárti fordulat részsikerét és nehézségét egyaránt visszaigazolja az Intézet csoportosítása: a tábor mintegy ötödét kitevő néppárti jobbikosok ugyanis valóban különböző hátterű szavazókat hoztak a radikális törzsszavazók mellé, ugyanakkor ők jóval kevésbé osztják a párt radikális véleményét, akcióit – ez pedig hosszú távon lemorzsolhatja őket.
A „cigánybűnözés” kifejezés kapcsán kikkel ért egyet? Azokkal akik szerint..
A Jobbik legnagyobb versenyelőnye a hitelesség és a korrupciómentesség, stabil szavazóik pedig minden más pártnál erősebb identitással, politikai önazonossággal bírnak: a radikális jobboldali törzsszavazók rendpártiak, míg a fenyegetett fiatalok elsősorban erős nemzeti érzelmű szavazók. Azt látjuk, hogy bár értékalapon a két leginkább stabil szavazói csoport jelentősen eltér, szakpolitikai és aktuálpolitikai kérdésekben a Jobbik sikeresen összetartja őket.
A négy szavazói csoport
A legnagyobb csoportot a bő félmilliónyi radikális jobboldali törzsszavazó jelenti: ők a Jobbik legstabilabb szavazói, akik 2006-tól fokozatosan kerültek a párt mellé és számukra nem is nagyon van más alternatíva – ez az egyetlen csoport, ahol a Fidesz sem az. E szavazók számára a rend és a stabilitás az elsődleges, jelenleg pedig extrém módon elégedetlenek azzal, ahogy a Fidesz kormányozza az országot. Ők a klasszikus kuruc.info szavazók: a mai napig elsősorban ezt a portált látogatják a leggyakrabban.
Az adott internetes portált minden nap látogatók aránya a radikális jobboldali törzsszavazók között
A második csoportot, mintegy 270 ezer szavazóval, a fenyegetett fiatalok alkotják: szakpolitikai válaszaik döntően megegyeznek a radikális törzsszavazókkal, identitásuk alapján viszont erős nemzeti érzésű szavazók, akik a leginkább autoriter és egyenlőtlenség-párti szavazók. A fenyegetett fiatalok jellemzően biztonságot keresnek a Jobbiknál: hetven százalékuk érzi saját bőrén, hogy romlik a közbiztonság és anyagi szempontból is van mit veszteniük. Ezzel szoros összefüggésben a fenyegetett fiatalok kevésbé szolidárisak, sokkal inkább egyfajta jóléti sovinizmus jellemző rájuk, és kifejezetten romaellenes attitűdöket vallanak. Ezek a szavazók ténylegesen kifejezetten autoriter jellemzőkkel bírnak, háromnegyedük szerint a tekintélytisztelet és engedelmesség a legfontosabb érték a nevelés során, és bár maguk is fiatalok, kétharmaduk szerint a fiataloknak meg kell tagadniuk a lázadó gondolataikat, hogy beilleszkedjenek. A Jobbikra szavazó fenyegetett fiatalok tehát ténylegesen messze vannak a jellemzően fővárosi, liberálisabb fiatal szavazóktól – e legjellemzőbben vidéki városokban élő választók a legtöbb szempontból különböznek más, ellenzéki kortársaiktól.
A tábor ötödét, , szűk 250 ezer embert, a néppárti jobbikosok adják: ellentétben a szinte homogén rendpárti vagy nemzeti érzésű előbbi két kategóriával, a néppártiak a legheterogénebb politikai identitású jobbikos szavazói csoport. Értékválasztásaik alapján jóval liberálisabb szavazókról van szó, mint a többi csoport esetén, ami összefügg politikai múltjukkal: korábbi választásaik alapján egykori baloldali szavazók is vannak itt. A néppárti jobbikosok a legmagasabb végzettségű szavazók, negyedüknek diplomájuk van, harmaduk értelmiségiként tekint magára. Számukra ugyanakkor a Jobbik mérséklődése nem elég, még mindig inkább radikális pártnak látják. Ők azok, akik Vona Gábort választanák Novák Előddel szemben – ha elbukik a mérséklődés, akkor vélhetően e szavazók jelentős része elhagyja a pártot.
Végül a legkisebb részt, bő 150 ezer szavazót, az ingadozó jobboldaliak jelentik, akik a néppárti jobbikosok mellett a másik, kevésbé stabil csoport. Köztük a legmagasabb azok aránya, akiknek van másodlagos preferenciája: elsősorban a Fidesz és az LMP felé nyitottak. Szakpolitikai értékválasztásaik alapján extrém menekültellenes szavazókról van szó – ők lehetnek azok a választók, akiket a Fidesz vissza tudott nyerni. Az ingadozó jobboldaliak között a legszélsőségesebb a nemek aránya: 68 százalékuk férfi. Kimagasló köztük továbbá a liberális, szabad gondolkodók aránya – ám ez nem találkozik klasszikus értékválasztási vagy szakpolitikai liberalizmussal: ők azok a jobbikos szavazók, akik számára a liberális jelző sokkal inkább a Fidesz konzervativizmusával szemben álló fogalom.