A Republikon Intézet konferenciát rendezett a magyar gazdaság állapotáról, helyzetéről, lehetőségeiről. Az esemény két részből állt, az első részben Surányi György, tartott egy bevezető előadást a jelenlegi magyar gazdaság helyzetről. A második részben gazdasági szakemberek beszélgettek a magyar gazdaság problémáiról és azoknak a lehetséges megoldásairól. Az esemény moderátora Szöllősi Györgyi volt.
A konferencia szakértőgárdájának résztvevői Bojár Gábor (a Graphisoft alapítója), Petschnig Mária Zita (a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa), valamint Surányi György (egyetemi tanár és volt jegybankelnök) voltak.
A konferenciát Horn Gábor nyitotta meg, aki kifejtette, hogy nem tudjuk, hogy a mostani gazdasági helyzet és a kormány lépései egy gazdasági válsághelyezt felé tereli a magyar gazdaságot, vagy egy kilábalás lehetséges útjára. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lemondták a részvételüket a meghívott jobboldali közgazdászok, és így sajnos elmarad az összecsapás a kormányzati oldal és a nem a kormányzati oldali gazdaságpolitikát képviselők között. Beszélt továbbá arról, hogy a konferencia második felében, a beszélgetés részben szó lesz arról, hogy mi az oka a mostani gazdasági helyzetnek, mennyire számít az orosz ukrán-háború a magyar gazdaság kérdésében, emellett a magyar kormány önmaga által létrehozott csapdahelyzete mennyire fontos a mostani gazdasági helyzet szempontjából, valamint, hogy mennyire lehet az EU szerves részeként kezelni a fellépő problémákat.
A bevezető előadásban Surányi György elemezte a magyar gazdaság helyzetét. Az előadását azzal kezdte, hogy mind a kormányzati mind az ellenzéki oldalon elég ellentétes vélemények bontakoztak ki az előző két évben a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban. Ezután rátért a magyar gazdaság helyzetére az elmúlt bő egy évtizedben. Kifejtette, hogy fordulópont van az elkövetkező évekre nézve, a pandémiának ebben óriási szerepe van, ami deglobalizációs folyamatokat indított el. Kifejtette továbbá, hogy a magyar gazdaság elmúlt bő egy évtizede imponáló számokat mutathat, ám a növekedés azt is jelenti, hogy a dél-európai országok az Unió átlagától lényegesen visszaestek, a Nyugat Európai országokhoz képest alig érzékelhető felzárkózás következett be, a régióban 2-3 helyet csúsztunk hátra. Beszélt még a Nemzeti Bank szerepéről az infláció növekedésében, valamint az államadósság helyzetéről is.
A második blokkban a beszélgetésben a résztvevők a jelenlegi gazdasági problémák megoldásairól beszélgettek.
Az extra profit adó tekintetében Bojár Gábor, aki a vállalkozók szemszögéből vizsgálta az intézkedést, kifejtette, hogy az intézkedés célja nem a gazdaság fejlesztése, mivel a Kormány legnagyobb kiadásai a Liget projekt, valamint a Kormányzat a Budai várba való felköltöztetése. Ezek az intézkedések pedig a magyar gazdaság helyzetét nem erősítik.
Petschnig Mária Zita a költségvetés hiányát emelte ki, amely áprilisban elérte az egész évre számított hiány 88%-át. Megjegyezte továbbá, hogy a költségvetésnek nem rossz az infláció növekedése, várhatóak további intézkedések és ezek mind a növekedést fogják korlátozni. A Paksi bővítésről és a Budapest-Belgrád vasútvonal megtérülését is kritizálta.
Surányi György egyetértett Petschnig Mária Zitával az infláció pozitív hatásgyakorlásával a költségvetésre, valamint a kormány beruházásainak meg nem térüléséről. A költségvetés rendbetételével kapcsolatban elmondta, hogy ha 2 év múlva az energiaárak visszaesnek a háború előtti árakra, akkor kivezethető lesz a különadó, ha ez akkor nem kerül kivezetésre, akkor később szinte lehetetlen lesz megszűntetni. Szerinte a 9%-os vállalkozási adókat kellene megemeli a közép és a nagyvállalatoknál 15%-ra. Kifejtette továbbá, hogy a MOL monopolprofitra tesz szert, akár ez lehet az egyik oka, hogy az olajembargóba nem akar a Kormány belemenni.
A Republikon működését 2022-26 között az Európai Unió programja támogatja.
