A Republikon legújabb elemzésében az okoseszközök, elsősorban az okostelefonok iskolai használatának, jelenlétének szabályozását tekintettük át egyes európai országokban és Magyarországon a hazánkban idén szeptembertől érvényben lévő új, szigorúan korlátozó kormányrendelet apropóján.
Az elemzés főbb megállapításai:
• Bár azzal kapcsolatban konszenzus látszik, hogy az okoseszközök iskolai jelenlétének valamifajta szabályozására szükség van túlzott eszközhasználat fiatalokra gyakorolt negatív hatásainak mérséklése érdekében, az EU tagállamai között (is) igen eltérő szabályozási gyakorlatok vannak érvényben.
• Egyes országok (pl. Csehország) az oktatási intézményekre bízzák, hogy kezeljék a problémát, és nem vezetnek be állami szintű szabályozást; mások (pl. Hollandia) az okoseszközök szinte teljes kitiltásának eszközét választják; megint mások (pl. Franciaország) pedig aktívan kísérleteznek a korlátozó szabályozások bevezetésével.
• Általánosságban elmondható, hogy a szabályozások szigorítása európai trendnek tekinthető, különösen 2023 óta, amikor az UNESCO átfogó tanulmánya nagy visszhangot keltve hívta fel a figyelmet az okostelefonok fiatalokra jelentett veszélyeire. Az idén augusztusban kiadott, az okoseszközök iskolai jelenlétét erősen korlátozó magyar kormányrendelet illeszkedik ebbe az európai trendbe.
• Egy szakpolitikai intézkedés nem pusztán attól válik sikeressé vagy sikertelenné, hogy az azt megalapozó törvény vagy határozat szövege megfelel-e a szabályalkotó szándékainak, hanem attól is, hogy mennyire tartják elfogadhatónak és megvalósíthatónak azok, akiket végső soron érint. A magyar kormány a vonatkozó kormányrendelet előkészítésébe nem vonta be kellőképp az érintetteket (pedagógusokat, szülőket, diákokat), ezzel pedig megágyazott az intézkedéssel szembeni ellenérzésnek, tiltakozásnak, és a szabálykerülő magatartásnak.
• A hazai problémát tetézi, hogy a Madách Imre Gimnázium igazgatójának nagy port kavart felfüggesztése a kormányrendelet alapján indokolatlannak és értelmetlennek tűnik, és egyedül azt az érzetet erősítheti, hogy az érintetteknek nem lehet beleszólásuk az oktatással kapcsolatos szabályozásba.
A teljes elemzés az alábbi linken keresztül elolvasható.