Ukrajna 2022-es megtámadása óta súlyosbodott az orosz dezinformációs nyomás Európán, és a Kreml narratívái a háború kapcsán egyre több ország közbeszédében bukkantak fel, néhol oroszpárti sajtóorgánumok vagy ellenzéki pártok, balszerencsésebb országokban oroszpárti kormánypártok üzeneteiben. Ezen üzenetek egyik központi eleme az energia kérdése. Már az eszkaláció első évében, 2022 telére készülve elterjedt a narratíva, hogy ha nincs vége a háborúnak, Európa „meg fog fagyni”, mert Oroszország fűti a kontinenst. Az energiaárakkal vagy energiaellátással való fenyegetés a mai napig fontos szerepet kap a háborús kommunikációban, bár egyre elterjedtebb az ukrán mezőgazdasággal való ijesztgetés is, sőt, a magyar kormányzati kommunikáció olyannyira élen jár az orosz propaganda terjesztésében, hogy az ukrán embereket bűnözőként, maffiózóként festi le. Az kétségtelen, hogy az Oroszországon vagy Ukrajnán keresztül érkező energia fontos tényező az európai országok energiamixében, bár számos ország tett azért, hogy ezt a kitettségét visszaszorítsa vagy akár fel is számolja. A magyar kormány körömszakadtáig kapaszkodik az orosz energiába, nemcsak a háború eszkalációja óta, hanem 2010-ig visszamenőleg, különösen a „Keleti nyitás” külpolitikájának meghirdetésétől kezdődően. Így aztán, ahogyan az Európai Unió fokozatosan próbál leválni az orosz energiáról, egyre nehezebb lesz fenntartani a jelenlegi, Oroszországba kapaszkodó magyar energiaellátást. Bizonyos értelemben sok tényezőn múlik Magyarország energiaellátása: az energiahordozót exportáló országon, azokon az országokon, amelyeken át az energia hazánkba érkezik, a magyar kormány külpolitikáján és az Európai Unión is, amelynek Magyarország tagja. Természetesen e tényezők súlya nem azonos. A jelenlegi energiahelyzet egy évtizedes kormányzati mulasztás eredménye, amely sürgős kezelést igényel, de a vélemények eltérők lehetnek. A Republikon és a Connect Europe új, közös kutatásában[1] megvizsgáltuk, mit gondolnak a magyar válaszadók, mely szereplőkön áll vagy bukik Magyarország energiaellátása.
A teljes kutatás ezen a linken olvasható!
[1] A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. július 1 - 8. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A hibahatár: +/- 3,5%.