A Republikon Intézet idén negyedik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív kutatást 1000 fős mintán végeztük május utolsó hetében. Májusi felmérésünk eredményei jelentős változásokat mutatnak a hazai pártok támogatottságában: a Fidesz-KDNP nyolc százalékpontos zuhanást könyvelhet el, amiből elsősorban a baloldal kisebb pártjai tudtak érdemben profitálni, de az MSZP és a Jobbik is bővíteni tudta táborát.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek a baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugynakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
Összefoglalás
• A Fidesz-KDNP szövetség szavazótábora jelentős mértékben csökkent: a kormánypártok a pártválasztók körében a múlt havi 51%-os eredmény helyett immáron 43%-on állnak.
• A nyolc százalékpontos zuhanásból elsősorban baloldali ellenzék kisebb pártjai profitáltak, hiszen támogatottságukat kivétel nélkül növelni tudták; legnagyobb mértékben a Demokratikus Koalíció, amely a pártot választani tudók körében 3 százalékpontos erősödést könyvelhet el.
• Bővült az MSZP és a Jobbik szavazótábora, egy százalékos eredményével mérhetővé vált a Párbeszéd Magyarországért.
• A baloldali-liberális pártok kormányzását akarók aránya felzárkózni látszik a Fidesz kormányzását preferálók mértékéhez, a két csoport aránya 41%, illetve 33%.
Eredmények [1]
Míg a korábbi hónapokban állandóság és stabilitás jellemezte a pártpreferenciákat, addig a május a jelentős változások hónapja volt. A teljes népességen belül a kormányzó Fidesz-KDNP szövetség 5 százalékpontot veszített és jelenleg 27%-on áll. Eközben az ellenzéki pártok, de különösen a baloldal kisebb pártjai növelni tudták szavazóbázisukat. A Magyar Szocialista Párt és a Jobbik 12 – 12 százalékon áll, őket ebben a kategóriában sorrendben a Demokratikus Koalíció, az LMP valamint az Együtt követi. Közvélemény-kutatásaink során először vált mérhetővé a Párbeszéd Magyarországért Párt. Továbbra is jelentős azok aránya, akik nem tudnak, vagy nem akarnak pártot megnevezni: a megkérdezett minta alapján a lakosság 35 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami a választók kis mértékű aktivizálódására utal, hiszen az egy hónappal ezelőtti érték 38% volt.[2]
A pártot választani tudók és akarók (tehát a pártválasztók) körében a Fidesz-KDNP 43 százalékos támogatottsággal bír, ami nagymértékű, 8 százalékpontos visszaesés az elmúlt hónap eredményéhez (51%) képest. A választópolgárok e részhalmazában az MSZP 20 százalékon, míg a Jobbik 18 százalékon áll, ami egy-egy százalékponttal magasabb, mint a múlt hónapban mért vonatkozó érték. Jóllehet felmérésünk még a dunaújvárosi időközi önkormányzati választások előtt készült, a DK erősödő tendenciája a kutatásunkból is látszik, hiszen a párt érdemi növekedést könyvelhetett el, 5%-ról 8%-ra erősödve. A pártválasztók körében az LMP önállóan képes a parlamenti küszöb megugrására 5%-os eredményével, míg az Együtt 3%-on áll. Utóbbi két párt a hibahatáron belüli, egy-egy százalékpontos növekedést könyvelhet el. A PM nem csak a teljes népesség, de a pártot választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók körében is egyaránt 1%-on áll. A Liberálisok támogatójának a pártot választani tudó megkérdezettek 1%-a vallotta magát és ugyanennyien neveztek meg egyéb politikai formációt is.
A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek a baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugynakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is.
A pártválasztók csoportján belül 41 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormányzását preferálják, míg 33 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormányt látnának szívesen az ország élén. A Jobbik kormányzását a megkérdezettek 20 százaléka óhajtja, míg a fennmaradó megkérdezettek nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre. Míg azok aránya, akik a Fidesz-KDNP kormány újraválasztása mellett törnek lándzsát érdemben nem változott (múlt hónapban 42% volt), addig a baloldali-liberális kormányzati preferenciával bírók aránya érdemben növekedett, hiszen egy hónappal ezelőtt még csak a pártot választani tudók 25%-a tartozott ebbe a kategóriába. A növekedés elsődleges forrása azon válaszadók halmaza lehetett, akik a kormányzati prefrenciával kapcsolatos kérdésünkre áprilisban még nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, hiszen arányuk 18 százalékról 6 százalékra csökkent.
Adatok: összefoglaló táblázat
[1] A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.
[2] Az anyag egy korábbi verziójában a Fidesz teljes népességbeli támogatottságának változása, illetve az MSZP és a Jobbik vonatkozó értéke tévesen szerepelt.