A Republikon Intézet online konferenciát rendezett „Kettészakadt ország?” címmel, melynek alapjául egy tavasszal végzett nagymintás kutatás szolgált. A kutatás célja az volt, hogy összehasonlítsák az egyes magyar településtípusokon élő lakosok értékrendjét, politikai véleményét és médiafogyasztását.
A konferencia résztvevői Csepeli György (szociálpszichológus) Józsa Márta (szerkesztő, Klubrádió), Thury György (kutató, Republikon Budapest Műhely) és Wittinghoff Tamás (polgármester, Budaörs) voltak.
A konferenciát Virág Andrea (a Republikon Intézet stratégiai igazgatója) nyitotta meg, majd Thury György ismertette a kutatás eredményeit. A panelbeszélgetést Mikecz Dániel, az Intézet vezető kutatója moderálta.
A kutatás fő megállapítása, hogy a fennálló sztereotípiákkal ellentétben a vizsgált tényezők tekintetében a Budapest és a vidék közötti különbségek nem olyan nagymértékben szembetűnőek. Bár a legtöbb megállapításban vannak bizonyos eltérések, az összkép azt mutatja, hogy az ország többsége - településtől függetlenül - úgy véli, hogy rossz irányba tart Magyarország. A politikát tekinthetjük az országot megosztó fő tényezőnek.
Csepeli György úgy véli, óhatatlanul is konfliktus van Budapest és a vidék között, lévén, hogy Budapest és vonzáskörzete felzárkózott nyugathoz, míg Magyarország bizonyos részeit komoly lemaradás és szegénység jellemez. Szerinte a kutatásnak nagyobb figyelmet kellett volna fordítania a társadalmi média szerepére, mivel ezek segítségével jóval több információ jut el kisebb települések lakóihoz is még akkor is, ha oda nem jutnak el különféle politikai tartalmú TV- és rádióműsorok, illetve újságok. Ezenkívül úgy gondolja, hogy az információ mozgást a budapesti lakosok ki- és beköltözése is segítheti. A 2022-es választásokkal kapcsolatban némiképp pesszimista, szerinte a választás eredménye nagyban azon fog múlni, hogy mekkora azon szavazók tábora, akik nem mennek el szavazni. Továbbá, szerinte az ellenzéknek nem szabadna forszíroznia olyan témákat, mint a melegházasság, mivel a magyarországi konszenzus nem liberális.
Józsa Márta szerint komoly információszegénységgel küzd az ország jónéhány vidéki települése, ahol a lakosok csupán a köztévéből, közrádióból, és a Fideszhez közeli újságokból tájékozódhatnak. Ezenfelül, az önreprezentáció hiánya is nagy probléma, mivel az országos média nem foglalkozik a helyiek gondjaival, és két nagy táborra szakad; propaganda- és bulvársajtóra. Ennek megoldásaként szorgalmazza a helyi ellenzéki lapok megjelenését. Továbbá, annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös vélemény, az szükséges, hogy akik kiköltöznek Budapestről kistelepülésekre, bevonják a helyieket a kommunikációba mind az iskolákban, mind a munkahelyeken. A választási kilátásokra reagálva azt mondta, hogy a miniszterelnök-jelölt személye mellett fontos a helyi jelöltekre is koncentrálni, mivel meghatározó szerepet játszhatnak a választás végeredményében.
Thury György a panelbeszélgetésben egyetértett Józsa Mártával abban, hogy óriási médiaszegénység uralkodik Magyarországon, és a hírekben túlnyomó többségben vannak a Budapest centrikus problémák. Emellett úgy véli, hogy a politikának érdekében áll erősíteni a törésvonalat Budapest és a vidék között, a „Budapest, mint bűnös város” jelenség félelemben tartja a többi települést, és ösztönözi őket, hogy álljanak be a sorba. Szerinte fontos lenne, hogy a civil szervezetek több helyi ügyet karoljanak fel, és hogy az előválasztás, illetve a kampány során bevonják a kistelepülésen élőket is a kommunikációba.
Wittinghoff Tamás egyetért azzal, hogy szükség van ellenzéki médiára, ugyanakkor úgy véli, hogy az ellenzéki önkormányzatoknak nehéz dolga van a Fideszes médiatanáccsal szemben és a megfelelő finanszírozási lehetőségek hiányában. Budaörs helyi rádiófrekvenciáját hozta fel példaként, melyet a médiatanács nemrégiben megszüntetett. Szerinte sok munkája lenne az ellenzéknek, mivel bár az eredmények azt mutatják, hogy az ország többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok, még sincs nagy kormányváltási kedv, és még a liberálisabb beállítottságú városokban is magas azoknak az aránya, akik liberális értékrenddel ellentétesen vélekednek némely kérdésben. Az előválasztást fontosnak tartja, de aggódik az apátia miatt.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.