Hibrid konferenciát szervezett a Republikon Intézet 2020 szeptember 29-én, melyet online lehetett követni a nézőknek. A konferencia három részből állt, címe „Előválasztás és ellenzéki stratégiák Magyarországon és Európában volt”. Az első részben szakértők beszélgettek/vitatkoztak egymással, a második részben a hat ellenzéki párt 1-1 politikusa tette ugyanezt, végül pedig egy nemzetközi kitekintés következett két meghívott előadóval az előválasztással kapcsolatban.
Az első rész moderátora Király Dávid volt, a Republikon Intézet munkatársa. Vendégei voltak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Závech Tibor, a Závech Research ügyvezető igazgatója, valamint Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport elnöke. Az érintett témák a 2019-es előválasztási tapasztalatok, a 2021-es előválasztási prognózisok, ezen belül például a miniszterelnökjelölt kérdése, vagy az, hogy hány helyen tartsanak előválasztást. Szó volt az ideális időpontjáról az előválasztásnak és kollektív az ellenzéki esélyekről 2022-ben.
Virág Andrea szerint az emberekben egy pozitív kép alakult ki az előválasztásról, a 2019-es előválasztás nagyban hozzájárult Karácsony Gergely sikeréhez, aktivizálni tudta az ellenzéki szavazókat. A Momentum szerinte ekkor nagyon megerősödött még akkor is, ha végül utolsóként végeztek. Viszont a DK-nak Kálmán Olgával szerinte veszteséges volt ez az előválasztás. Az előválasztás azért is jó dolog, mert biztosítékot jelent, hisz ha valaki az eredmények után kiszáll az együttműködésből az a választók szemében nagyobbat esik. A 2021-es előválasztásról azt mondta, hogy mind a 106 egyéni választókerületben legyen, csupán az ellenzék erőforrásai szabhatnak ennek határt. Viszont be kell vonni a lebonyolításba a civileket is, de a szabályrendszer kialakításához a pártokra van szükség. Szerinte arra, hogy esetleg a Fidesz meg akarná hackelni az előválasztást, kevés esély van, hisz több a kockázata ennek, mint a haszna. Ha mégis, azt ki lehetne védeni azzal, hogy értéknyilatkozatot irattatnak alá a választókkal és esetleg 200 Ft adakozást kérnek tőlük. Időpontnak azt mondta, hogy a jövő tavasz lenne ideális és egy jól sikerült előválasztással van esélye az ellenzéknek 2022-ben nyerni.
László Róbert szerint az ellenzéknek közös listával, közös jelöltekkel kéne indulnia. Az, hogy ahol esélytelen lenne az előválasztás, mert a Fidesz úgyis 60% fölött van, ott nem is kell, szerinte nagyon rossz politikai stratégia. Ezzel a hozzáállással az ország feléről le lehetne mondani, vagy 106 egyéni közös jelölt kell, vagy 0, plusz a miniszterelnökjelölti előválasztás. Az aHang készül ennek a lebonyolítására, de minden ellenzéki pártnak részt kell vennie benne szerinte. Az online szavazással kapcsolatban viszont vannak fenntartásai, mert szerinte a titkosság és az ellenőrizhetőség kioltja egymást, így csak egyik valósulhat meg. Ő nem értett egyet azzal, hogy ne tudnák meghackelni az előválasztást, ez csak azon múlik, hogy meg akarják e. Szerinte aláírná bárki az értéknyilatkozatot, sok a kiszolgáltatott Fidesz szavazó, sokan vannak függőségi helyzetben. Jó időpontnak az előválasztásra a jövő nyár végét-ősz elejét tartja, de nehéz ideális időpontot találni. Minél előbb, annál jobban tudják az embereket felépíteni, de annál jobban tudják karakter gyilkolni is őket. Szerinte a választók egyébként nem tudják, hogy közös vagy külön lista lenne jó, mert nincs elég információjuk erről, a legfontosabb, ha megvan a döntés, ahhoz tartsák magukat.
Závecz Tibor szerint az ellenzék most egységes, megtörtént a jelöltállítás időben. Az előválasztást azért is tartja jó dolognak, mert a politikai „csontvázak” legalább itt jönnek elő, ha vannak, nem az éles választáson. Kiemelte, hogy az ellenzéki szavazókat mozgósítani kell, mint 2019-ben, ez a listás szavazatok miatt is fontos lehet. Szerinte mérlegelni kell, hogy minden párt indítson-e miniszterelnökjelöltet, mert bukás is lehet, ha veszít. A lebonyolításról azt mondta, hogy egy budapesti mintánk van, kihívás lesz ezt levinni a kisebb településekre. Szerinte a Fidesz szavazói igaz meghackelhetik az előválasztást, de nehéz mit tenni ellene, ő is jónak tartotta az értéknyilatkozat aláírását. Ő pozitívabb ebben a kérdésben, egyrészt nem feltételezi ezt a Fidesz szavazóiról, másrészt a 2019-es előválasztáson sem volt erre precedens. Ideális időpontnak a jövő év első felét mondta. Szerinte innen már csak elrontani tudja ezt az ellenzék, egyértelmű, mit szeretnének a választók (közös listát, közös jelölteket), ha ezt megadják nekik, nyerhetnek 2022-ben, ha nem, akkor nem.
Mráz Ágoston szerint az, hogy a 2019-es előválasztás sikeres volt, nem azt jelenti, hogy ez 2022 előtt is sikerülni fog. A főpolgármesteri választáson nem volt igazi vesztes, hisz végül mindenki pozíciókhoz jutott. Szerinte 2021-22-ben az előválasztásnak mozgósító hatása lesz a Fideszre is. Szerinte lesznek még sértettek a hatpárti együttműködésben. Időpontnak a későbbi dátumot tartja ideálisnak, ugyanis minél előbb van meg a közös jelölt, annál több támadásnak lesz kitéve. Szerinte az előválasztás növeli a kockázatot az utólagos változtatások tekintetében, mert lehet rosszul mérték fel az erőviszonyokat. Szerinte nem a pénzen fog múlni, kérdés inkább, hogy a jelöltállítás a pártok döntése-e vagy bárki elindulhat. Erre a három másik résztvevő azt mondta, hogy szerintük bárki elindulhat, mint ahogy 2019-ben is elindulhatott. Szerinte nem kell attól félni, hogy a Fidesz szavazók meghackelik az előválasztást, a Fidesz nem érdekelt ebben, ezt inkább a Nemzeti Konzultáció kapcsán az ellenzék részéről látták. Úgy gondolja, hogy az online szavazás támadható lenne és az úri középosztály előválasztása lesz ez a szavazás. László Róberttel ért egyet abban, hogy mikor lenne ideális az időpont, azaz a nyár vége-ősz eleje. A 2022-es választás prognózisairól azt mondta, hogy az ő kutatásaik szerint 2/3 arra számít, hogy a Fidesz fog győzni, 2/3 nem szeretné, ha Gyurcsány Ferenc újra előtérbe kerülne, márpedig a közös együttműködéssel ez megtörténne. Ezek alapján szerinte a Fidesz tűnik esélyesnek.
A második beszélgetés moderátora Horn Gábor volt, a Republikon kuratóriumi elnöke. Vendégei Szabó Tímea a Párbeszédből, Hajnal Miklós a Momentumból, Molnár Zsolt, az MSZP-ből, Arató Gergely a DK-ból, Ungár Péter az LMP-ből és végül Lukács László, a Jobbikból voltak. Szó esett a hatpárt közös kínálatáról 2022-re, előválasztással kapcsolatos előnyökről, esetleges hátrányokról, felépítéséről, ideális időpontról. Illetve arról is, hogy mi szükséges ahhoz, hogy 2021 őszére felálljanak a közös jelöltek.
Szabó Tímea elmondta, hogy egy közös programon dolgoznak, amelyben az egyenlőtlenségek drasztikus csökkentése a cél, valamint az ő általuk javasolt alapjövedelem bevezetése. Az előválasztás előnyének azt tartja, hogy végeredményben csak így tud egy jelölt lenni a Fidesszel szemben, illetve azt, hogy mobilizálja a választókat. Hátránya pedig szerinte nincsen, inkább kihívása van, ami a pénz előteremtése és a humán erőforrás hiánya. Szerinte ha valahol egy pártnak van kiváló jelöltje, nem szükséges mindenképp az előválasztás, de amúgy az a kiindulás, hogy 106 előválasztást tartanak. Ennek az is az oka szerinte, hogy civilek is elindulhatnak az előválasztáson, így őket is figyelembe kell venni az indulásnál. Közös listát szeretne, különben nem lehet 106 közös jelölt, közös arculat és a média felkaphatja a külön listák miatti kiéleződött konfliktusokat. Ideális időpontnak 2021 májusát-júniusát jelölte meg. Továbbá hozzátette, hogy a miniszterelnökjelölt személyénél valószínűleg kétfordulós előválasztásra lesz szükség, mert minimum 50%-t kell elérnie a nyertesnek. Az online szavazás menetében egyetértett a többi párt képviselőivel, illetve szerinte a civilek mondják majd meg, hogy hol akarnak politizálni.
Hajnal Miklós egyetértett abban, hogy az egyéni választókerületekben 1 az 1 ellen kell indulni, amire az előválasztás jó lehetőség lehet. Előnyének azt tartja, hogy végre Magyarország jövőjére terelődhet a szó, hátrányának nem tudott újat mondani. Egyetértett Szabó Tímeával abban, hogy a miniszterelnökjelöltet minimum 50%-s aránnyal kell előválasztáson megszavazni. Szerinte az előválasztásokat egyébként több helyszínen kéne megvalósítani, elcsúsztatva, „utazós” szavazással. Nemcsak ebben tért el a véleménye, hanem abban is, hogy szerinte nem muszáj mind a 106 helyen előválasztással dönteni az egy induló személyéről, mert azt a pártvezetők is eldönthetik valamennyiben. Az online szavazást fontosnak tartja, mert az több pártnak szükséges szavazatokat jelentene, viszont azt is, hogy ne legyen meghackelhető. Ideális időpontnak ő valamivel későbbit mondott, 2021 kora őszét. Célja továbbá, hogy ne csak pártkáderek induljanak, hanem mindenki tudjon találni magának egy politikai közösséget, ha civilként indul. Szerinte a több lista sem kizárt matematikailag, egy politikai döntés kell és akkor optimistábban fogja látni az ideális időpontot is, mert most még szerinte ettől távolabb vannak.
Molnár Zsolt leszögezte, hogy ő biztos abban, hogy lesz előválasztás, a közös ajánlatukban kiemelte a fékek-egyensúlyok rendszerének biztosítását, a szociális biztonságot, és az élhető, zöld jövőt. Előválasztás előnyének azt tartja, hogy nagy legitimációt ad, hátrányának azt, hogy a média és a konfliktusok a közélet elé kerülnek. Szerinte az előválasztás hasonlítson a rendes választásra, kampányra. Politikai értelemben is fogadja el mindenki a döntést, 106 előválasztás csak közös listával tud megvalósulni, aki online szavaz, minimum egy személyes regisztrációra el kell mennie szerinte. Ideális időpontnak a 2021 májusát-júniusát tartja, követendő mintának pedig a 2019-es főpolgármesteri előválasztást. Azt el tudja képzelni, hogy valamivel kevesebb előválasztás legyen, mert valahol szükségtelennek tartja, ez körülbelül 106-15 előválasztást jelent, plusz a miniszterelnök személye.
Arató Gergely a legfontosabb üzenetnek az egészségügy és a szociális rendszer fejlesztését tartja, illetve a társadalmi igazságtalanság kérdését, valamint a klímaváltozást. Szerinte ezek az alapok, a kérdés a megvalósulásuk módjában van. Az előválasztás előnyének tartja, hogy demokratikus, egyértelmű, hátrányának, hogy a választási időszakban kiéleződhetnek a konfliktusok, valamint, hogy visszaélésekre adhat okot. Úgy gondolja, hogy az előválasztás módjáról nem a nyilvánosság előtt kell beszélni, de azért elárulta, hogy az biztos, hogy lesz miniszterelnökjelölti előválasztás és az egyéni választókerületekben is lesznek, de szerinte sem muszáj az összesben. Az online szavazással egyetért, bizonyos feltételekkel. Szerinte tavasszal már le kell zárni ezt az időszakot és kiemelte azt, hogy például Karácsony Gergelynek a főpolgármesteri előválasztáson nem volt meg az az 50%-s küszöb, amiről a többiek beszéltek a miniszterelnökjelölt személyének legitimációja kapcsán. Szerinte az előválasztás kizárja a több listán indulást, főleg, hogy még egy listáról is ülhetnek különböző frakciókba a parlamentben, de ezeket célszerű már az elején tisztázni.
Ungár Péter szerint az elmúlt 30 év politikáját ildomos lenne meghaladni, fontosnak tartja a „gondoskodó munka” involválását a gazdaságba. Az előválasztás előnyének tartja a teljesítményelvűbb politikát, hátrányának az erőforrásigényességet. Szerinte kétfordulós miniszterelnökjelölti előválasztásra van szükség, mert a miniszterelnöknek személyének nagy beleszólása lesz a végleges programba. A Hajnal Miklós által felvetett „turnés, vándorlós” választást nem tartja jó módszernek, mert az szerinte egyenlőtlenségekhez vezetne. Az előválasztáson szerinte inkább pártoknak kell részt venni, nem civileknek, de ha előzetesen nyilatkoznak a civilek, hogy melyik frakcióba akarnak beülni, akkor ezt működőképesnek tartja.
Lukács László szerint azt kell üzenniük 2022-re, hogy a közös víziókat képesek szintetizálni és Orbán Viktor szélsőségesen populista politikáját meghaladni. A következő kormányban a közösségépítésen, vidéképítésen lesz a hangsúly és az embereken, nem a hatalmon. Az előválasztás előnyének az ellenzéki narratíva mielőbbi megismerését tartja, hátrányának pedig ő is az erőforrások hiányát. Szerinte 106-hoz a lehető legtöbb helyen kell előválasztást tartani, egyidőben, mint egy országgyűlési választás. 2021 tavaszát gondolja erre megfelelőnek. Abban egyetért, hogy kell miniszterelnökjelölti előválasztás és, hogy a nyertesnek 50% feletti győzelemmel kell rendelkeznie, viszont a közös lista még vitakérdés. Amiben biztos, az a gyors, tempós munka szükségessége.
A harmadik beszélgetés két vendége Milosz Hodun volt, a Projekt Polska lengyel tanácsadóság elnöke és az ELF vezető testületének tagja, illetve Bernard Guetta, az Európai Parlament képviselője, az Újítsuk meg Európát frakció tagja. A téma az előválasztások, ellenzéki esélyek nemzetközi kitekintései voltak.
Milosz Hodun szerint Lengyelországban a sikeres ellenzéki együttműködésnek mindig egy konkrét célja volt, ami túlmutatott a kormány leváltásán. Fontos volt egy minimum közös program bemutatása, de emellett az is, hogy a koalícióban lévő pártok saját teret is kapjanak. Szerinte például az Európai Koalíció az Európai választásokon emiatt sem teljesített jól, mert a benne lévő pártok egyenként nem tudtak megnyilvánulni. Ami még fontos szerinte, az a tisztelet és a bizalom megléte a pártok között. Lengyelországban a választók várják el az együttműködést, hiszen a választási rendszerük tulajdonképpen más esélyt nem is tesz lehetővé. Az emberek attól félnek, hogy így sem tud győzni az ellenzék, de például attól nem, hogy ne tudna majd együtt kormányozni, mint ahogy Magyarországon ezt is látjuk megjelenő félelemként. Milosz szerint a kulturális konfliktusok a legegyszerűbb támadási pontok a kormány számára, ez sajnos demobilizáló tud lenni és a kormány tud belőle profitálni. Viszont Lengyelországban igazából bizonyos ügyekben, mint például az abortusz tilalom, még azok is a nők jogai mellé álltak, akiknek egyébként nem volt véleményük a kérdésről. Tehát nincs más választása igazából az ellenzéknek, mint egyetérteni. Eddig két előválasztás volt Lengyelországban, 2010-ben és az előző évben, az első párton belüli, zártkörű volt, utóbbi a szélsőjobbon belüli volt. Ez viszonylag sikeres volt, de igazából szerinte nehéz ennél szélesebb körűt tartani, mert egy nagy ellenzéki párt van, a Polgári Platform, akik nem lépnének vissza mások miatt.
Bernard Guetta először az amerikai és francia előválasztásokról beszélt. Szerinte nincs nagyon különbség a kettő között, mert a francia az amerikai utánzata. Mindkettőnél egy párton belül zajlik az előválasztás, előbbinél a Szocialista Párton belül, utóbbinál vagy a Republikánusok vagy a Demokratákon belül. Ez nagy eltérés Magyarországhoz képest, ahol több különböző párt között is volt/lesz előválasztás. Szerinte ez lenyűgöző kísérlet, ami dinamikát adhat egy nagy demokrata párt létrehozására a Fidesz ellen. Ez szerinte Franciaországban is segíthetne, mert jelenleg nagyon elaprózott az ellenzék. Majd szó esett arról a tendenciáról is az Unióban, hogy miközben a jobboldali pártok erősödnek, a bal oldaliak egyre inkább széthullanak. Guetta szerint a lakosság megoszlása nem változott ebben a kérdésben, tehát ugyanúgy körülbelül 50-50% a kétfajta ideológia támogatója. Látva a jobb oldali pártokat pedig nem annyira sikeresek, mint amennyire erősödnek. Szerinte igazából a mély konzervativizmus és az igazi progresszivizmus áll egymással szembe. Úgy gondolja, hogy a liberális pártok számára egy újfajta szóhasználat kellene saját maguk definiálására, mert politikai értelemben ezzel probléma van és már nem feltétlen ugyanazt jelenti, mint régen.