A január történelmileg a politikusok és a politikával foglalkozó szakértők egyik kedvenc hónapja volt, mert egy hosszú év után olyankor a politikában „sosem történt semmi”. Az ülésszezon előtt a politikusok kivették szabadságaikat és biztosan nem számított volna kuriózumnak a miniszterelnök indiai vakációja sem, legfeljebb a szegénylegény identitását csorbította volna, amely illúzió mára amúgy is szertefoszlott. Most azonban állandó kampány és állóháború határozza meg a magyar politikát, csak az intenzitás változik a választásokhoz közeledve. Kétségünk sem fér hozzá, hogy a 2026-os választás során is intenzív választási kampány vár a magyar társadalomra, és arra számítunk, hogy már 2025-ben magasabb fokozatra kapcsol a politikai kampánygépezet. Az év a világpolitika szempontjából is erősen indult, az Egyesült Államokban beiktatták Donald Trump elnököt, aki az első munkanapján biztosította a világot, hogy nem lesz nyugta a következő években. A Republikon legújabb közvélemény-kutatásának adatfelvétele egyébként Trump beiktatásának napjaiban készült, bár vélhetően nem befolyásolta közvetlenül a magyar pártok közti erőviszonyokat.
A kutatás főbb megállapításai:
• Januárban hibahatáron belül tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben. A teljes népesség körében 3 százalékkal vezet Magyar Péter pártja, 26 százalék a támogatottsága a Fidesz-KDNP 23 százalékos eredményével szemben. A pártválasztók körében 37 százalék szavazna a Tiszára, a Fidesz-KDNP-re 32 százalék voksolna. Az állás 39-32, a különbség tehát 7 százalékpont a biztos szavazó pártválasztók körében. A Tisza magabiztosan vezet, de a növekedési üteme lassult. A kormánypártok eddig nem tudtak szépíteni, de semmiképpen nem érdekük, hogy Magyar Péterék előnye hosszú távon megszilárduljon. Éppen az állandósult kampány miatt alakult át a politikai verseny egy állóképesség-próbává, és 2025 próbára fogja tenni az egyébiránt gyerekcipőben járó, de komoly sikereket elérő Tisza Párt állóképességét. A Fidesz sosem két választás között a legerősebb, bár kétségkívül hosszú idő után most a leggyengébb. Az ellenzéknek eddig mindig gondot okozott a kifulladás, éppen, amikor a kormánypártok megerősödtek, e tekintetben jobb ritmusérzékkel rendelkezett a Fidesz. Ezért fontos kérdés, hogyan tudja fenntartani a választók figyelmét és lelkesedését a Tisza Párt.
• A DK és Mi Hazánk közti erőviszonyok hibahatáron belül átrendeződtek az év elején, így januárban a DK minimálisan megelőzte a Mi Hazánk pártot, elfoglalva a harmadik helyet a pártpreferenciában. A teljes népességben a két párt 5-5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében 7-7 százalék szavazna rájuk, a biztos szavazó pártválasztókra szűrve a DK 8, a Mi Hazánk 7 százalékát szerezné meg a szavazatoknak. Nehéz a majdani 2026-os országgyűlés összetételét pusztán listás erőviszonyok alapján előre vetíteni, azonban mind a DK, mind a Mi Hazánk megszerezhet értékes, akár parlamenti többséghez szükséges mandátumokat. Ezek a kilátások nem a kormányváltásnak és nem a DK-nak kedveznek, ugyanis a Mi Hazánk sokkal kézenfekvőbb koalíciós partner a Fidesz-KDNP-nek, mint a DK a Tiszának. Ha a parlament úgy fog kinézni, ahogyan most a pártpreferenciák, akkor a Tisza egyetlen koalíciós alternatívája a Kutyapárt parlamentbe jutása lenne.
• A Kutyapárt jelenleg éppen csak bejutna a parlamentbe, a teljes népesség 4, a pártválasztók 6, a biztos szavazó pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra. A korábbiakhoz képest az utóbbi időszakban nőtt az MKKP szavazók választási részvételi hajlandósága, és hatalmas siker lenne számukra, ha a most kialakulni látszó pártrendszerben a parlamentbe jutnának, akár kormányon is találhatják magukat, bár ettől még távol állnak. A budapesti XII. kerületi győzelem után, a rossz EP-választási szereplés ellenére is kézzel fogható tényezővé vált az eddig viccpártként számon tartott szervezet, és 2026-ban parlamenti párt lehet, ha sikerül leküzdenie azt a mítoszát, miszerint a Kutyapártra leadott szavazatok elvesztegetett szavazatok, és el tudja vinni támogatóit a szavazóurnákhoz.
• A Jobbik hibahatáron belül erősödött januárban, a teljes népességben 2, a pártválasztók körében 3, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék a támogatottsága. Egyedül azon szavazók körében nem erősödött tehát, akik a legnagyobb valószínűséggel részt vesznek a következő választáson.
• A Momentum hibahatáron belül visszaesett januárban, a teljes népességben és a pártválasztók körében fej-fej mellett áll a Jobbikkal, 2, illetve 3 százalékon, a biztos szavazó pártválasztók körében azonban továbbra is megelőzi a Jobbikot, 3 százalékon áll.
• A kisebb pártok támogatottsága nem változott jelentősen az év első hónapjában, a bizonytalanok aránya 4 százalékponttal nőtt, 28 százalékra.
A teljes kutatás ezen a linken keresztül érhető el.