A január történelmileg a politikusok és a politikával foglalkozó szakértők egyik kedvenc hónapja volt, mert egy hosszú év után olyankor a politikában „sosem történt semmi”. Az ülésszezon előtt a politikusok kivették szabadságaikat és biztosan nem számított volna kuriózumnak a miniszterelnök indiai vakációja sem, legfeljebb a szegénylegény identitását csorbította volna, amely illúzió mára amúgy is szertefoszlott. Most azonban állandó kampány és állóháború határozza meg a magyar politikát, csak az intenzitás változik a választásokhoz közeledve. Kétségünk sem fér hozzá, hogy a 2026-os választás során is intenzív választási kampány vár a magyar társadalomra, és arra számítunk, hogy már 2025-ben magasabb fokozatra kapcsol a politikai kampánygépezet. Az év a világpolitika szempontjából is erősen indult, az Egyesült Államokban beiktatták Donald Trump elnököt, aki az első munkanapján biztosította a világot, hogy nem lesz nyugta a következő években. A Republikon legújabb közvélemény-kutatásának adatfelvétele egyébként Trump beiktatásának napjaiban készült, bár vélhetően nem befolyásolta közvetlenül a magyar pártok közti erőviszonyokat.
A kutatás főbb megállapításai:
• Januárban hibahatáron belül tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben. A teljes népesség körében 3 százalékkal vezet Magyar Péter pártja, 26 százalék a támogatottsága a Fidesz-KDNP 23 százalékos eredményével szemben. A pártválasztók körében 37 százalék szavazna a Tiszára, a Fidesz-KDNP-re 32 százalék voksolna. Az állás 39-32, a különbség tehát 7 százalékpont a biztos szavazó pártválasztók körében. A Tisza magabiztosan vezet, de a növekedési üteme lassult. A kormánypártok eddig nem tudtak szépíteni, de semmiképpen nem érdekük, hogy Magyar Péterék előnye hosszú távon megszilárduljon. Éppen az állandósult kampány miatt alakult át a politikai verseny egy állóképesség-próbává, és 2025 próbára fogja tenni az egyébiránt gyerekcipőben járó, de komoly sikereket elérő Tisza Párt állóképességét. A Fidesz sosem két választás között a legerősebb, bár kétségkívül hosszú idő után most a leggyengébb. Az ellenzéknek eddig mindig gondot okozott a kifulladás, éppen, amikor a kormánypártok megerősödtek, e tekintetben jobb ritmusérzékkel rendelkezett a Fidesz. Ezért fontos kérdés, hogyan tudja fenntartani a választók figyelmét és lelkesedését a Tisza Párt.
• A DK és Mi Hazánk közti erőviszonyok hibahatáron belül átrendeződtek az év elején, így januárban a DK minimálisan megelőzte a Mi Hazánk pártot, elfoglalva a harmadik helyet a pártpreferenciában. A teljes népességben a két párt 5-5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében 7-7 százalék szavazna rájuk, a biztos szavazó pártválasztókra szűrve a DK 8, a Mi Hazánk 7 százalékát szerezné meg a szavazatoknak. Nehéz a majdani 2026-os országgyűlés összetételét pusztán listás erőviszonyok alapján előre vetíteni, azonban mind a DK, mind a Mi Hazánk megszerezhet értékes, akár parlamenti többséghez szükséges mandátumokat. Ezek a kilátások nem a kormányváltásnak és nem a DK-nak kedveznek, ugyanis a Mi Hazánk sokkal kézenfekvőbb koalíciós partner a Fidesz-KDNP-nek, mint a DK a Tiszának. Ha a parlament úgy fog kinézni, ahogyan most a pártpreferenciák, akkor a Tisza egyetlen koalíciós alternatívája a Kutyapárt parlamentbe jutása lenne.
• A Kutyapárt jelenleg éppen csak bejutna a parlamentbe, a teljes népesség 4, a pártválasztók 6, a biztos szavazó pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra. A korábbiakhoz képest az utóbbi időszakban nőtt az MKKP szavazók választási részvételi hajlandósága, és hatalmas siker lenne számukra, ha a most kialakulni látszó pártrendszerben a parlamentbe jutnának, akár kormányon is találhatják magukat, bár ettől még távol állnak. A budapesti XII. kerületi győzelem után, a rossz EP-választási szereplés ellenére is kézzel fogható tényezővé vált az eddig viccpártként számon tartott szervezet, és 2026-ban parlamenti párt lehet, ha sikerül leküzdenie azt a mítoszát, miszerint a Kutyapártra leadott szavazatok elvesztegetett szavazatok, és el tudja vinni támogatóit a szavazóurnákhoz.
• A Jobbik hibahatáron belül erősödött januárban, a teljes népességben 2, a pártválasztók körében 3, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék a támogatottsága. Egyedül azon szavazók körében nem erősödött tehát, akik a legnagyobb valószínűséggel részt vesznek a következő választáson.
• A Momentum hibahatáron belül visszaesett januárban, a teljes népességben és a pártválasztók körében fej-fej mellett áll a Jobbikkal, 2, illetve 3 százalékon, a biztos szavazó pártválasztók körében azonban továbbra is megelőzi a Jobbikot, 3 százalékon áll.
• A kisebb pártok támogatottsága nem változott jelentősen az év első hónapjában, a bizonytalanok aránya 4 százalékponttal nőtt, 28 százalékra.
A teljes kutatás ezen a linken keresztül érhető el.
Republikon is funded by the European Union. The views and opinions expressed at the event do not necessarily reflect those of the European Union. They are not the responsibility of the European Union or the organisation providing the funding.
