A kormánypártoknál tapasztalható lemorzsolódásnak a mostani gazdasági válság az egyik oka, de az oktatási rendszer körüli konfliktus sem tesz feltétlen jót a Fidesznek - emeli ki a Republikon januári közvélemény-kutatásából az eredményeket elsőként közlő telex.hu.
A kutatás megállapításai
Januárban 32 százalékon áll a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, két százalékponttal alacsonyabb, mint decemberben. A pártválasztók körében egy százalékpontot veszített a kormánypárt, 45 százalék a támogatottsága. A Fidesz-KDNP szavazótáborában továbbra is megfigyelhető a lemorzsolódás, mostanra az áprilisi 54 százalékos választási eredményhez képest 9 százalékponttal esett vissza a kormánypárt támogatottsága. Ez nem meglepő egy a mostanihoz hasonló válságos időszakban. Az oktatási rendszer körüli elhúzódó konfliktus szintén közrejátszhatott a visszaesésben. Emellett általános trend, hogy azok a bizonytalan szavazók, akiket a választás előtt a Fidesz mozgósítani tud, a választási sokkhatás után apránként elszállingóznak a párttól. Azoknak a politikailag kevésbé aktív választóknak, akiket a kormánypárt a választások előtti háborús kommunikációval, pénzosztással, választási ígéretekkel győzött meg, a Fidesz nem része a személyes identitásuknak, így választások elmúltával nem tartanak ki a párt mellett.
A DK egy százalékponttal erősödött a teljes népesség és 2 százalékponttal a pártválasztók körében; 14, illetve 20 százalékon áll a támogatottsága. Továbbra is a DK a legerősebb ellenzéki párt. Az elmúlt időszakban az árnyékkormánnyal, az átigazolásokkal vagy például a saját TV elindításával a párt valamelyest képes volt megtartani a választók figyelmét, és építkezni is tudott, felvette az összefogás szavazóinak egy részét. A Mi Hazánk támogatottsága egy százalékponttal csökkent a teljes népességben, 6 százalékra, szintén egy százalékot veszített támogatottságából a pártválasztók körében, 9 százalék szavazna a pártra. A Mi Hazánk úgy tűnik, a 2022-es év végére elérte maximális potenciálját, stagnálni, majd januárban hosszú idő után először gyengülni kezdett. Ez azt is jelentheti, hogy a párt elérte növekedési potenciálját.
A teljes népesség körében a Momentum és az MSZP változatlanul 4-4, az LMP és a Jobbik változatlanul 3-3 százalékon állnak. Az MKKP 3 százalékról 2-re esett vissza a Párbeszéd továbbra is a szavazatok 2 százalékát birtokolja. A pártválasztók körében a Momentum és az MSZP változatlanul 6-6 százalékon állnak. A Jobbik egy százalékpontot erősödött, 5 százalékos a támogatottsága; az LMP továbbra is 4 százalékon áll. Az MKKP 4-ről 3 százalékra esett vissza a hónapban. A Párbeszéd támogatottsága a pártválasztók körében is változatlanul 2 százalék. Ha most lennének a választások, a Momentum, az MSZP és a Jobbik is bekerülnének a parlamentbe; Az LMP, MKKP és Párbeszéd viszont jelenleg nem érik el a parlamenti küszöböt. Az LMP ettől függetlenül a választást követő időszakban képes volt megtartani a szavazóit, és fel tudta hívni a választók figyelmét, így nem áll messze az 5 százalékos álomhatártól sem.
A bizonytalanok aránya 27 százalékról 30-ra nőtt a teljes népességben. Az ellenzéki pártoktól eltávolodó szavazók a lemorzsolódó fideszesekkel együtt a bizonytalanok bővülő táborát erősítik.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült január 2-6. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
A kutatási prezentáció innen tölthető le!
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.